Esőerdei faházában, brutálisan gyilkolták meg a gorillák védelmezőjét
2017. január 16. 14:30 MTI
Nyolcvanöt éve, 1932. január 16-án született Dian Fossey etológus, aki elsősorban a gorillák körében végzett kutatásai nyomán, valamint az érdekükben kifejtett tevékenysége révén vált ismertté. Életéről Sigourney Weaver főszereplésével forgattak nagysikerű filmet Gorillák a ködben címmel.
Korábban
Állatorvosnak készült, de gyógytornász lett, s nyolc évig egy kórházban dolgozott. 1963-ban a házára felvett hitelből utazott először Afrikába. Itt látott először hegyi gorillákat (pontosabban csak a nyomaikat), s az élmény egész további életét meghatározta. A híres antropológus Louis Leakey támogatásával három év múlva ismét Afrikába ment, hogy a ritka, veszélyeztetett majmokat tanulmányozza. Kongóban állította fel a táborát, amelyet a zavaros helyi viszonyok miatt 1967 elején Ruandába, a Virunga és a Karisimbi vulkánok közti hegyvidékre helyezett át. Itt hozta létre a National Geographic Society megbízásából a Karisoke Kutatóközpontot.
Fossey célja az volt, hogy megismerje a gorillák életmódját, szociális viszonyaikat, ezért 18 éven át élt közöttük. Kezdetben csak messze az állatoktól ült és figyelt, majd egyre közelebb húzódott hozzájuk. Idővel eltanulta gesztusaikat, hangjaikat, kiismerte sajátos "etikettjüket" és azonosítani tudta az egyes egyedeket is. Az áttörés akkor következett be, amikor már közöttük ült, és az egyik gorilla önként megérintette a kezét. Fossey különösen bensőséges kapcsolatot alakított ki egy kölyökgorillával, akinek végigkísérte szinte egész életét - érzelmileg hatalmas sokkot jelentett számára, hogy az állat orvvadászok áldozata lett.
Fossey ekkor indított kampányt az állatok védelmében: cikk jelent meg róla a National Geographic magazinban, előadásokat tartott, alapot hozott létre a hegyi gorillák védelmére, 1983-ban pedig megjelentette a tudományos eredményeit népszerű formában összefoglaló Gorillák a ködben című könyvét. A tudós többször keveredett összetűzésbe az orvvadászokkal és a helyi kormánnyal is, amelyet azzal vádolt, hogy összejátszik a vadorzókkal.
A gorillák védelmezőjét 1985. december 27-én találták holtan ruandai házában. A gyilkosságot egy orvvadászok által használt bozótvágókéssel követték el, a tettesek sem pénzt, sem vagyontárgyakat nem vittek el, s az ügyet soha nem sikerült tisztázni. A brutális bűntény elkövetőjének személyére máig nem derült fény, de bizonyos, hogy a tudósnak azért a tevékenységéért kellett meghalnia, amelyet a veszélyeztetett emberszabású majmok érdekében végzett. Fossey-t kedves gorillái között helyezték örök nyugalomra, a sírjára ezt írták: "Senki sem szerette jobban a gorillákat". Az általa létrehozott kutatóközpont és alapítvány ma is működik, életéről Sigourney Weaver főszereplésével forgattak nagysikerű filmet Gorillák a ködben címmel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.