Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat

2020. augusztus 4. 18:14 Múlt-kor

Korábban

Miről szól a Voynich-kézirat?

E rejtélyes középkori dokumentum elöregedett pergamenlapjain értelmezhetetlen írásjelek sorakoznak, amelyek jelentését még senkinek sem sikerült megfejtenie. A napjainkban az Egyesült Államokban, a Connecticut államban található Yale Egyetem által őrzött kézirat emellett élénk illusztrációkat tartalmaz, ezek azonban nem adnak választ arra, ki készítette a dokumentumot és miért – illetve, hogy mi célból tette olvashatatlanná.

A pergament, amelyből a Voynich-kézirat készült, a 15. századra datálták a szakértők, maga a dokumentum keletkezését pedig a 15. század végére, vagy a 16. századra teszik. Az illusztrációk alapján orvosi és tudományos témákról értekezik, főként gyógynövényekről és különféle felhasználási módjaikról. Van benne emellett egy rész, amely vélhetően csillagászati és asztrológiai fejtegetéseket tartalmaz, illetve egy másik, amely – talán – recepteket.

A képek egy része mindazonáltal meglehetősen nehezen értelmezhető: az egyiken például meztelen nőalakok ülnek vízben vagy valamilyen egyéb folyadékban, körülöttük pedig valamiféle csőrendszer látható. Vajon ez valamiféle gyógymódot jelképez, vagy csupán egy allegorikus kép?

Az illusztrációk alapján lehetséges, hogy maga a szöveg is a természeti, illetve kozmikus erők felhasználásáról szól, akár mágikus vagy alkímiai folyamatok által is – ekkoriban az ilyen gondolatok nagy népszerűségnek örvendtek Európában, azonban a kísérleteket jellemzően titokban végezték.

Talán ebben rejlik a Voynich-kézirat lényege: írója a titkosírással kívánta megőrizni titkait, nem csupán azért, hogy mások ne használhassák fel tudását, de azért is, hogy az egyház vagy a világi hatóságok ne vádolhassák semmilyen tiltott tevékenységgel.

A kézirat bizonyíthatóan járt az alkímia és az asztrológia megszállottja, II. Rudolf német-római császár (Rudolf magyar király) udvarában, a császár talán éppen John Dee-től, a kor egyik legnagyobb asztrológusától szerezte.

Akárhonnan is származik azonban, tény, hogy korunk legjobb kódfejtői, de egyelőre még a mesterséges intelligencia sem tudta megfejteni a kézirat szövegét. A legvalószínűbb eset az, hogy egy bizonyos nyelven íródott, amelyhez új, egyedi ábécét talált ki a szerző, illetve vélhetően egyéb nehezítéseket is elhelyezett a szövegben. Csak reménykedhetünk, hogy egyszer sikerül áttörést elérni a pergamenlapok titkát illetően.

előző oldal következő oldal 5 / 7