Hét magyar sors Trianon árnyékában

Bánffy Miklós (1873–1950)

A neves polihisztor, művész, irodalmár és politikus Kolozsváron született 1873-ban. Az évszázadokra visszanyúló nemes családfával bíró ifjú egész életében széleskörűen érdeklődött mind az irodalom, mind a művészetek iránt, diákkorában Székely Bertalantól tanult festeni.

Egyetemi tanulmányait Kolozsváron és Budapesten végezte, 1895-ben jogi doktorátust szerzett. Erdélyben a szövetkezeti mozgalom szervezésében vett részt, 1900-tól Berlinben segédtudósítóként dolgozott a szaktudósítói hálózatnál, majd 1901-ben országgyűlési képviselő lett.

1906-ig a szabadelvűek sorait erősítette a parlamentben, ezután Kolozsvár és Kolozs megye főispánja volt 1910-ig, amikor ismét az Országgyűlésbe került, ezúttal párton kívüli programmal. Az 1910-es években a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa volt, díszlet- és jelmeztervezőként is szerepet vállalt.

Utóbbi minőségében jelentős szerepe volt IV. Károly 1916-os koronázásán is: ő lett a koronázási parádé kormánybiztosa, békepártiként többekben nemtetszést váltott ki, hogy a menetbe a háborúban megrokkant katonákat is bevett.

Bánffy Miklós

Bánffy a világháború során Tisza István híve volt, az őszirózsás forradalmat követően felesküdött a Nemzeti Tanácsra. Bethlen Istvánnal és Jancsó Benedekkel megalakította Budapesten a Székely Nemzeti Tanácsot is, amely a wilsoni elvek szellemében kívánta biztosítani a székelység önrendelkezését a háború utáni rendezésben.

A Székely Nemzeti Tanács képviseletében 1918 végén járni kezdte Európát, hogy felvilágosítsa a győztes hatalmakat a székelység helyzetéről (utazása során – pénzszűkében lévén – portréfestésből tartotta fenn magát).

A Tanácsköztársaság uralmát Bécsben vészelte át, 1921–1922-ben Bethlen kormányában a külügyminiszteri posztot töltötte be. 1922-ben a genovai világgazdasági konferencián ő érte el, hogy a kisantant államai tiltakozásának dacára Magyarország beléphetett a Népszövetségbe.

1926-ban Bánffy visszaköltözött Erdélybe, bonchidai birtokára, és a román állampolgárságot is megkapta (személyesen I. Ferdinánd királytól), azzal a feltétellel, hogy tíz évig nem politizálhat. Bánffy ennek eleget is tett, és az erdélyi kulturális életbe vetette bele magát. Részt vett az 1926-os első marosvécsi találkozón, és támogatta a színjátszást és a képzőművészetet is.

Észak-Erdély 1940-es visszacsatolását követően ismét a magyar Országgyűlés felsőházi tagja lett, itt és az általa szerkesztett Erdélyi Helikon lapban is bírálta a kormány Erdéllyel kapcsolatos politikáját.

1943-ban Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából Bukarestben tárgyalt a magyar kiugrás ügyében Iuliu Maniuval, ez azonban kitudódott, és a német csapatok 1944 őszén kifosztották és felgyújtották bonchidai kastélyát.

1944 folyamán többször megpróbálta rávenni Horthyt a kiugrásra, sikertelenül – annyit sikerült elérnie, hogy Kolozsváron harc nélkül átvonult a front, így a város elkerülte a pusztulást.

1944 után az ismét Romániához került Erdélyben szervezte újra a kulturális életet, azonban a berendezkedő kommunista rezsim egyre inkább ellehetetlenítette, minden vagyonából kiforgatták. 1949-ben Budapestre költözött, itt hunyt el 1950-ben.

1. Áprily Lajos (1887–1967)
2. Az Edelsheim-Gyulai család
3. Dsida Jenő (1907–1938)
4. Tamási Áron (1897–1966)
5. Esterházy János (1901–1957)
6. Salkaházi Sára (1899–1944)
7. Bánffy Miklós (1873–1950)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat