Hét híres jóslat a történelemből
2018. december 13. 12:59 Múlt-kor
Korábban
A kétértelmű jóslat
Az ókori Hellászban az egyik legfontosabb jósda Delphoi városában volt, ahová messze földről jártak a jövőt ismerni kívánó tehetősebb polgárok, a városok követei, s az uralkodók, mint például a mesés gazdagságáról híres Kroiszosz (Krőzus) lüd király (Kr. e. 595–546), aki miután birodalmának nyugati határait egészen a kis-ázsiai ión városokig kitolta, kelet felé kívánt terjeszkedni.
Az ókor hét csodája egyikének tartott szardeiszi Artemisz templomnak építését jelentős összegekkel támogató uralkodó Perzsiát vette célba, ám a kor szokásainak megfelelően a hadjárat előtt jóslatot kért a delphoi Apollón templomtól, amely több mint hat tonna aranyat kapott Kroiszosz követeitől, akik kedvező előjelű jóslattal kívántak hazatérni. A jóslat így szólt: „Ha Kroiszosz átkel a Halüsz folyón, nagy birodalom fog megdőlni.” Az önmagát a világ legboldogabb emberének tartó királynak sem kellett több, azonnal megindította seregeit Perzsia felé.
A hadjárat ürügye az volt, hogy a szövetséges médeket megsegítsék, ám a mohó uralkodó valójában egy hatalmas, Babilonig terjedő birodalomról álmodozott. Türelmetlensége miatt a segíteni érkező egyiptomi és görög sereget sem várta be, egyedül rontott a felemelkedő, s később a térség vezető államává váló perzsák országára. A jóslat beigazolódott. A perzsák kiverték otthonukból Kroiszosz seregét, majd az előretörő hadseregük a birodalmát is szétzúzta.
A telhetetlen király további sorsáról több legenda is kering. Az egyik szerint Kürosz perzsa király máglyahalálra ítélte, ám tettét még időben megbánta, s inkább tanácsadójává fogadta Kroiszoszt: mindig az ellentétjét tette, mint amit tanácsolt. Egy másik elbeszélés szerint a vereségét látva a király magának emeltetett máglyát, ám a hirtelen jött zápor miatt nem tudta önnön életét kioltani, és így a perzsák fogságába került.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
- Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
