Hét étel, amelyet híres emberekről neveztek el
2020. május 19. 08:28 Kulcsár Ádám
Korábban
Pavlova könnyed tütüje
Ha Ausztráliában vagy Új-Zélandon vendégeskedünk karácsony estéjén, szinte biztos, hogy előkerül a nyári forróságban kifejezetten jóleső, hűsítő desszert, a Pavlova.
A habcsókra hajazó, kívül roppanós, belül krémes állagú, a tetején pedig tejszínhabbal és gyümölcsökkel megszórt sütemény világszerte igen népszerű, elkészítése ugyanis csupán türelmet és egy erős habverőt igényel, igazi titka pedig a keményre felvert tojásfehérje.
Bár a szeretet ünnepének elengedhetetlen kelléke, késhegyre menő viták dúlnak a két óceániai ország kutatói között, honnan is eredeztethető valójában a könnyed sütemény.
A mennyei ínyencséget övező legendáknak csupán egy közös nevezője van, mégpedig az, hogy az 1920-as évek táján a térségbe látogató, világhírű orosz balerináról, Anna Pavlováról kapta a nevét.
Az egyik történet szerint a művésznő egy wellingtoni (Új-Zéland) hotelben szállt meg, ahol a séf olyan desszerttel lepte meg, amelyhez az inspirációt Pavlova tütüje adta.
Helen Leach kulináris antropológus vette a fáradtságot, és 667 Pavlova-receptet szedett össze, szerinte a legrégebbi új-zélandi recept 1929-ből való, míg az ausztrálok mindössze egy 1935-ös változatot tudnak felmutatni.
Természetesen a kontinens méretű ország szakértői szerint már egy 1926-os szakácskönyvükben szerepelt a mennyei édesség, igaz, az a Pavlova köszönőviszonyban sem volt a valódi habcsókos desszerttel, de legalább már a neve megvolt.
Az ottani história szerint a már idősödő balerina egy perthi (Ausztrália) hotelben szállt meg, ahol Bert Sache séf olyan édességet készített számára, amely könnyedségével a színpadon táncoló balerinákat juttatja az ember eszébe.
A sütemény alapja egyébként valószínűleg német eredetű, végleges formáját pedig az Újvilágban nyerte el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
