Hét étel, amelyet híres emberekről neveztek el
2020. május 19. 08:28 Kulcsár Ádám
Korábban
Pavlova könnyed tütüje
Ha Ausztráliában vagy Új-Zélandon vendégeskedünk karácsony estéjén, szinte biztos, hogy előkerül a nyári forróságban kifejezetten jóleső, hűsítő desszert, a Pavlova.
A habcsókra hajazó, kívül roppanós, belül krémes állagú, a tetején pedig tejszínhabbal és gyümölcsökkel megszórt sütemény világszerte igen népszerű, elkészítése ugyanis csupán türelmet és egy erős habverőt igényel, igazi titka pedig a keményre felvert tojásfehérje.
Bár a szeretet ünnepének elengedhetetlen kelléke, késhegyre menő viták dúlnak a két óceániai ország kutatói között, honnan is eredeztethető valójában a könnyed sütemény.
A mennyei ínyencséget övező legendáknak csupán egy közös nevezője van, mégpedig az, hogy az 1920-as évek táján a térségbe látogató, világhírű orosz balerináról, Anna Pavlováról kapta a nevét.
Az egyik történet szerint a művésznő egy wellingtoni (Új-Zéland) hotelben szállt meg, ahol a séf olyan desszerttel lepte meg, amelyhez az inspirációt Pavlova tütüje adta.
Helen Leach kulináris antropológus vette a fáradtságot, és 667 Pavlova-receptet szedett össze, szerinte a legrégebbi új-zélandi recept 1929-ből való, míg az ausztrálok mindössze egy 1935-ös változatot tudnak felmutatni.
Természetesen a kontinens méretű ország szakértői szerint már egy 1926-os szakácskönyvükben szerepelt a mennyei édesség, igaz, az a Pavlova köszönőviszonyban sem volt a valódi habcsókos desszerttel, de legalább már a neve megvolt.
Az ottani história szerint a már idősödő balerina egy perthi (Ausztrália) hotelben szállt meg, ahol Bert Sache séf olyan édességet készített számára, amely könnyedségével a színpadon táncoló balerinákat juttatja az ember eszébe.
A sütemény alapja egyébként valószínűleg német eredetű, végleges formáját pedig az Újvilágban nyerte el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Még mindig vitatott kérdés, hogy ki a felelős a kassai bombázásért 17:05
- II. Erzsébetet is vendégül látta a 130 éves Gundel étterem 15:05
- Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják 14:20
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05
- Több mint száz éve épül Antoni Gaudí fő műve, a Sagrada Familia tegnap