Hátborzongató emberrabló programot folytatott Japánban az észak-koreai rezsim

Az elrabolt japánok élete Észak-Koreában

Az észak-koreai ügynökök hamar kialakították sajátos módszertanukat áldozataik foglyul ejtésére. A két országot elválasztó Japán-tengert nagyobb méretű hajókon szelték át, amelyek több kisebb, civil halászhajónak tűnő, nagy teljesítményű motorral szerelt hajót szállítottak. Ezekkel az 1980-as évek folyamán legalább egy tucat további embert elraboltak Japánból.

Egyes áldozatokat, például a húszéves joghallgató Haszuike Kaorut és feleségét, Okudo Jukikót kényelmes, ám fallal körülvett és fegyveresek által őrzött falvakba vitték, és sokféle munkát végeztettek velük, japán dokumentumok fordításától észak-koreai ügynökök japán nyelvi oktatásáig. Egy kevéske fizetést is kaptak, amellyel gyarapodó családjuk számára – két gyermekük is született Észak-Koreában – élelmet vásárolhattak.

Szabadságuk természetesen igen korlátozott volt. Az észak-koreaiak felügyelőket rendeltek melléjük, és arra kötelezték őket, hogy naplót vezessenek gondolataikról. A naplókat rendszeresen ellenőrizték, illetve a párnak részt kellett vennie „agymosó” képzéseken, amelyeken a dzsucse ideológiára igyekeztek nevelni őket. „Kitisztítom és elmosom a régi gondolataidat, és a dzsucse forradalmáraként alkotlak újjá” – mondta Haszuikénak egyik felügyelője.

Haszuike beszámolója szerint az elvégzett munkájukért cserébe azt ígérték az elraboltaknak, hogy visszatérhetnek majd Japánba – miután a dzsucse forradalma végigsöpört Ázsián. Az egyik emberrabló úgy fogalmazott fogvatartottjainak: „Visszatértek majd Japánba, ahol itteni tapasztalataitok által az új japán rezsim legtetején szereztek pozíciót!”

A menekülés bármiféle reális lehetőségének nyilvánvaló hiánya miatt az elrabolt japánok beletörődtek sorsukba, és megszokták a számukra központilag kijelölt életet – lakást, házastársat és felügyelőket –, és várták az idő múlását.

1. Nyomtalan eltűnés
2. Az elmenekült értelmiségiek helyettesítése
3. Emberrablások a Koreai-félszigeten túl
4. Az elrabolt japánok élete Észak-Koreában
5. A rémálomszerű történet kirobbanása Japánban
6. Soha elő nem kerülő áldozatok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye