Fontos lecke volt Németország számára a páncélosok felbukkanása az I. világháborúban

Az elhárítás elhárítása

A német próbálkozásokat az antant természetesen nem nézte tétlenül. 1918 októberében egy ellenséges páncélelhárításról értekező brit dokumentum a fentebbi német próbálkozásokat foglalta össze. Javaslatokat is megfogalmazott az 1918-as év végén, és az 1919-ben várható harcok kapcsán. A brit tankokra leselkedő legfontosabb veszélynek a lövegeket, aknavetőket és a tankra veszélyes kézifegyvereket tekintette.

A harckocsikkal történő támadások előtt csökkenteni kellett a németek opcióit arra, hogy elbánjanak a brit páncélosokkal. Az első megoldás az a tüzérségi zárótűz, amely igencsak megszokott megoldás volt az első világháborúban. A tüzérség mellett ezt a feladatot a légierő is el tudta látni, ráadásul a tapasztalatok szerint elég hatékonyan támadta a német páncélelhárítás fegyvereit.

Ám a hatékonyabb megelőzés érdekében a repülőgépek páncélozását javasolta, azok ugyanis ebben az időszakban még meglehetősen sérülékenynek számítottak a későbbi modelljeikhez képest. Sőt egy olyan taktikai változtatást is javasolt, amely szerint a gyalogságnak nem a tankok mögött kellene haladniuk, hanem felderítő egységekkel meg kell előzniük a páncélosokat, hogy a tankelhárító német alakulatokat megsemmisítsék.

Persze nemcsak a német páncélelhárítás megsemmisítésére gondoltak. A tankok kilövésének megakadályozását a támadás éjszakai időpontra történő rögzítését javasolták. De az első világháború hadviselésében előszeretettel használtak mesterséges füstöt is, amelyet füstgránátokkal biztosítottak.

A füst elrejtette a támadó tankokat. (Sőt, a füstgránátok abban is segíthettek, hogy a füst leple alatt a tűzszerészek hatástalanítsák a tankok ellen telepített német aknákat). Igaz, az első világháborúban használt tankok rendkívül zajosak voltak, így ha nagy tömegben támadtak, akkor hiába használtak füstöt, a németek felkészülhettek a fogadásukra.

Más hátrányai is akadtak az első világháború páncélosainak. A hatékony német kézifegyverek és gránátok kivédésére ugyanis felmerült a páncélvastagság növelése is. A brit tankok fájdalmasan lassúak voltak későbbi, második világháborús társaikhoz képest, a plusz súly pedig nemcsak tovább rontotta volna a végsebességüket, de fokozta volna a meghibásodások valószínűségét is.

A változtatásokra végül nem került sor. A németek egy hónappal később letették a fegyvert. Bár a vereségükben nagyobb szerepet játszott a hátország kimerülése, mint a tankok felbukkanása a frontot, mégis az itteni tapasztalatokat is felhasználva tették a páncélosokat a második világháború egyik legfontosabb fegyverévé.

1. Füstös doboz
2. Magad uram, ha eszközöd nincsen!
3. Az elhárítás elhárítása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye