Földrengésekről is beszámolnak egy 500 éves azték kódex piktogramjai
2021. augusztus 30. 17:50 Múlt-kor
Egy 16. századi azték kézirat a legkorábbi ismert írott forrás, amely az amerikai kontinens földmozgásairól számol be – állítják mexikói tudósok. A Codex Telleriano-Remensis néven ismert, a spanyol hódítás táján európai papírra vetett kézirat 12 földrengést emel ki, amelyek 1460 és 1542 között történtek, és a spanyol hódítás előtti, piktogramos azték írásmóddal számol be róluk.
Korábban
A földmozgások emlékei
A felfedezésről Gerardo Suárez, a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem kutatója és Virginia García-Acosta, a Szociálantropológiai Kutatások és Felsőbb Tanulmányok Központjának szakértője számolt be a Seismological Research Letters című szeizmológiai szakfolyóiratban. A páros a korábbiakban is részletekbe menően tanulmányozta a Mexikó történelmi múltjában előfordult nagyszabású földmozgásokat, illetve kereste azok nyomait, amelyekről eddig hiányosak a tudomány ismeretei.
Mint a kutatók megjegyezték, a piktogramok sajnos nem szolgálnak részletes adatokkal az események helyéről, súlyosságáról, illetve az általuk okozott kárról, azonban a spanyol hódítást követően keletkezett más, krónikaszerű kéziratokkal együtt kiterjesztik Mexikó írott szeizmológiai történetét egészen a 15. századba.
„Két okból nem meglepő, hogy léteznek prehispán feljegyzések, amelyek földrengésekről számolnak be: a földrengések gyakoriak ebben az országban, és emellett fontos jelentéssel is bírtak a mai Mexikó eredeti lakosainak kozmológiai világképében” – mondta el Suárez.
A mezoamerikai civilizációk ciklikusnak tartották a világegyetem történetét, az egymás utáni korokat, avagy „Napokat” áradások, szélviharok, tűzvészek és egyéb természeti katasztrófák pusztították el, mielőtt egy új Nap születésével egy újabb kor vette kezdetét. E nézetrendszer szerint a jelenlegi, ötödik Napot földrengések fogják elpusztítani.
Suárez és García-Acosta az óriási pusztítással járó, Richter-skála szerinti 8,0-s erősségű 1985-ös mexikóvárosi földrengést követően kezdtek el a történelmi földmozgásos kataklizmákkal foglalkozni. 1996-ban jelent meg összefoglaló művük Földrengések a mexikói történelemben címmel.
„Eddig azonban nem birkóztunk meg a földrengések piktográfiai ábrázolásaival” – mondta el Suárez. „Nemrégiben kezdtünk bele e piktográfiai ábrázolás, illetve más, közvetlenül a spanyol hódítás után írt szövegek részletesebb tanulmányozásába.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap