Földrengésekről is beszámolnak egy 500 éves azték kódex piktogramjai
2021. augusztus 30. 17:50 Múlt-kor
Egy 16. századi azték kézirat a legkorábbi ismert írott forrás, amely az amerikai kontinens földmozgásairól számol be – állítják mexikói tudósok. A Codex Telleriano-Remensis néven ismert, a spanyol hódítás táján európai papírra vetett kézirat 12 földrengést emel ki, amelyek 1460 és 1542 között történtek, és a spanyol hódítás előtti, piktogramos azték írásmóddal számol be róluk.
Korábban
A földmozgások emlékei
A felfedezésről Gerardo Suárez, a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem kutatója és Virginia García-Acosta, a Szociálantropológiai Kutatások és Felsőbb Tanulmányok Központjának szakértője számolt be a Seismological Research Letters című szeizmológiai szakfolyóiratban. A páros a korábbiakban is részletekbe menően tanulmányozta a Mexikó történelmi múltjában előfordult nagyszabású földmozgásokat, illetve kereste azok nyomait, amelyekről eddig hiányosak a tudomány ismeretei.
Mint a kutatók megjegyezték, a piktogramok sajnos nem szolgálnak részletes adatokkal az események helyéről, súlyosságáról, illetve az általuk okozott kárról, azonban a spanyol hódítást követően keletkezett más, krónikaszerű kéziratokkal együtt kiterjesztik Mexikó írott szeizmológiai történetét egészen a 15. századba.
„Két okból nem meglepő, hogy léteznek prehispán feljegyzések, amelyek földrengésekről számolnak be: a földrengések gyakoriak ebben az országban, és emellett fontos jelentéssel is bírtak a mai Mexikó eredeti lakosainak kozmológiai világképében” – mondta el Suárez.
A mezoamerikai civilizációk ciklikusnak tartották a világegyetem történetét, az egymás utáni korokat, avagy „Napokat” áradások, szélviharok, tűzvészek és egyéb természeti katasztrófák pusztították el, mielőtt egy új Nap születésével egy újabb kor vette kezdetét. E nézetrendszer szerint a jelenlegi, ötödik Napot földrengések fogják elpusztítani.
Suárez és García-Acosta az óriási pusztítással járó, Richter-skála szerinti 8,0-s erősségű 1985-ös mexikóvárosi földrengést követően kezdtek el a történelmi földmozgásos kataklizmákkal foglalkozni. 1996-ban jelent meg összefoglaló művük Földrengések a mexikói történelemben címmel.
„Eddig azonban nem birkóztunk meg a földrengések piktográfiai ábrázolásaival” – mondta el Suárez. „Nemrégiben kezdtünk bele e piktográfiai ábrázolás, illetve más, közvetlenül a spanyol hódítás után írt szövegek részletesebb tanulmányozásába.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap
- Országos állatbarát program indult el a tiszadobi Andrássy-kastélyból tegnap
- Mindenki számára tartogat programokat a Várkert Bazár fesztiválja tegnap
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon tegnap
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál tegnap
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről tegnap
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné tegnap