Felvirágoztatta Monacót Grace Kelly és Rainier herceg házassága

Szerencse és szerencsétlenség

A világ tehát boldogan ünnepelte a régi és az új arisztokrácia (egy sztár és egy herceg) egyesülését. A helyzet viszont hosszabb távon azért nem volt ilyen egyszerű, ugyanis Grace és Rainier nagyon különböző háttérrel rendelkezett. A monacóiak már az esküvő körüli cécót is nehezen viselték, és némileg gyanakodva fogadták az amerikai színésznőt, aki csak kicsit beszélt franciául és házasságkötése után kezdte el megtanulni a helyi protokollt.

Hogy az újdonsült hercegné pontosan hogyan érezte magát új hazájában, csak ő tudhatta, de az bizonyos, hogy alig-alig ismerte mediterrán temperamentumú férjét, akinél Grace, ironikus módon, sokkal „arisztokratikusabb”, kifinomultabb ízléssel és érdeklődéssel rendelkezett. A dolgokat tovább bonyolította, hogy a gyermekáldás szinte azonnal bekövetkezett: az esküvő után kilenc hónappal és négy nappal megszületett Caroline, akit 1958-ban Albert, 1964-ben pedig Stéphanie követett.

Harmadik gyermekük születésének idejére azonban már úgy tűnt, a furcsa pár összecsiszolódott, s nagyon eltérő hátterük és személyiségük ellenére – vagy épp mindennek következtében – felvirágoztatta Monacót. Grace Kelly jelenléte már önmagában jelentős turistaforgalmat biztosított, s a törpeállam népszerűségét tovább fokozták azok az újdonságok, amelyeket a hercegi pár hívott életre.

A hercegi család

Rainier igen nagy hangsúlyt fektetett az ipari fejlesztésekre, hatalmas építkezésekbe fogott, s ehhez igyekezett mind több új befektetőt a hercegségbe csábítani, sőt, attól sem riadt vissza, hogy elhódítson némi szárazföldet a tengertől Monaco számára. Felesége, Hitchcock egykori nagy kedvence, aki a rendező számos filmjében játszott a női szerepeket problematizáló karaktereket, új életében a hagyományos női feladatok körébe záródott: vöröskeresztes estélyeket szervezett, bölcsődéket létesített és a polgárok ügyes-bajos dolgaival törődött.

Hitchcock 1962-ben ugyan felkérte új filmjének főszerepére a hercegnét, ám Monacóban ez a felvetés akkora felháborodást okozott, hogy Grace végül nem vállalta a munkát. A monacóiakat tulajdonképpen meg lehet érteni: bár a herceg és a színésznő románca rosszul is elsülhetett volna, különös házasságuk gyümölcsöző kombinációnak bizonyult a hercegség számára.

Éppen ezért volt különösen nagy csapás, hogy Grace Kelly 1982-ben autóbalesetben életét vesztette. A kocsiban vele utazó kisebbik lánya, Stéphanie túlélte a tragédiát, s apjuk 2005-ös halála után ő és testvérei lettek Monaco virágzásának letéteményesei. A folytonosság biztosításának szempontjából fontos lépés volt, hogy – az ebben a pillanatban két törvénytelen gyermekkel rendelkező – Albert herceg 2011-ben, 53 éves korában végül feleségül vette Charlene Wittstock úszóbajnokot.

Az esküvőn csak a menyasszony hullatott könnyeket – méghozzá annyit, hogy sokakban felmerült a kérdés, vajon nem bánta-e meg, hogy anyósához hasonlóan feladta régi életét az aranykalitka kedvéért. Sokat számít pedig a hercegné hozzáállása, ugyanis leginkább ezen az új furcsa páron, a kopaszodó, playboy hercegen és a Grace Kellyhez hasonlóan légies és szőke Charlene-on múlik, hogy Monaco státusza és imázsa megszilárdul-e 21. században. 

1. A komolytalannak tartott hercegség
2. Új kihívások
3. Szerencse és szerencsétlenség

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. Társadalmi kérdések a mai Magyarországon
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Tiszaeszlár: a világ leghíresebb zsidó vérvádja
• A cigányság és az 1851-es népszámlálás
• Bujkálástól a haláltáborok borzalmaiig
• Cigány-képek a folklórtól az etnopolitikáig: a romák és a rendszerváltás