Feljettebbek lehetnek a csimpánzok kezei az emberekénél

A témában megjelent tanulmány vezető szerzője, a George Washington Egyetem paleoantropológusa, Sergio Almécija szerint az első, bonyolult kőeszközöket használó és készítő emberek keze már szinte teljesen ugyanolyan volt, mint a mai emberek keze.

Az ember egyik legfontosabb – őket a többi fajtól megkülönböztető – tulajdonsága, hogy képes bonyolult eszközöket használni és gyártani. Ez nemcsak az emberi agy fejlettségének, hanem a kézügyességnek is köszönhető. Az emberi kéz a majmokétól leginkább abban különbözik, hogy a hüvelykujjai a többi ujjához képest viszonylag hosszúak. Egy évszázaddal ezelőtt a kutatók úgy gondolták, hogy az emberek ősei már nagyon korán elváltak a majmok őseitől, és hogy a korai emberi egyedek keze viszonylag primitív, egyes mai majomfajokéhoz hasonló volt.

Az 1980-as, 1990-es években azonban kiderült, hogy az ember legközelebbi rokona a csimpánz. „Ez nagyon meglepő volt, mivel akkoriban úgy gondolták, hogy a gorillák és a csimpánzok sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint bármelyikük az emberhez” – mondta Almécija. A felfedezés nyomán sok kutató arra a következtetésre jutott, hogy az ember és a csimpánz utolsó közös őse 6-7 millió évvel ezelőtt hasonló volt, mint a mai csimpánzok, és hogy a csimpánzős még az ökölbe szorított keze segítségével járt. Eszerint az emberi kéz csak akkor fejlődött ki, miután az emberek és a csimpánzok ősei elváltak egymástól, miután az ember két lábra állt, és elkezdett eszközöket használni.

Az elmúlt valamivel több mint egy évtized felfedezései nyomán azonban kiderült, hogy az emberi kéz egyes tulajdonságai nagyon kezdetleges szinten állnak. Januárban egy kutatás során például kiderült, hogy az emberek őseinek már több mint félmillió évvel a kőeszközök megjelenése előtt kifejlődhettek a szerszámok használatára alkalmas kezei. A tudósok az ellentmondások feloldása érdekében vizsgálatokat végeztek az emberek, a ma élő majmok és azok ősei, valamint az ember ősi rokonai, a 4,4 millió évvel ezelőtt élt Ardipithecus ramidus, valamint a 2 millió éves Australopithecus sediba kezének arányaival kapcsolatban, hogy ennek segítségével evolúciós modelleket tudjanak felállítani az egyes fajok kézfejlődésének tekintetében.

A kutatók megállapították, hogy az emberek és a gorillák kezei kisebb változáson mentek keresztül az idők folyamán, mint a csimpánzok és az orángutánok hasonló testrészei. Kiderült, hogy a csimpánzok, az orángutánok és a gibbonok kezei egymástól függetlenek lettek hosszabbak az idők folyamán. Ez a fejlődés minden bizonnyal a majmok életvitelének köszönhetően következett be.

A kutatások eredményei azt mutatják, hogy azok a hipotézisek, amelyek egy csimpánzhoz hasonló közös ősből indultak ki az emberi evolúció kapcsán, a kezdetektől hibásak voltak. „Szeretném kihangsúlyozni, hogy ez nem azt jelenti, hogy az utolsó közös ős kőszerszámokat készített, vagy azt, hogy az emberei kéz egyáltalán nem változott” – tette hozzá Almécija.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig