Fajvédelem, népi gondolat, holokauszt – mit érdemes tudni az önkéntes munkaszolgálatról?
2016. július 25. 14:29
A munkaszolgálat szót legtöbben a zsidók tízezreinek halálát követelő intézménnyel kötik össze, számos európai országban – köztük Magyarországon is – létezett azonban az ún. egyetemi önkéntes munkaszolgálat is. Az intézmény rendszeréről, működéséről és nemzetközi beágyazottságáról szól Szécsényi András A korszellem hálójában című könyve.
Korábban
A munkaszolgálat intézménye a két világháború közötti korszak jellegzetes terméke volt, amely eredetileg az első világháborút követően munkanélkülivé vált tömegek számára biztosított munkalehetőséget. A náci Németországban az élet minden más aspektusához hasonlóan az önkéntes munkaszolgálat rendszerét is a nemzetiszocialista propaganda szolgálatába állították.
Magyarországon a fajvédő és a népi gondolat jegyében, az agrárlakosság védelme, valamint a középosztálybeli fiatalok kétkezi munkával való megismertetése érdekében, külföldi mintára jött létre az önkéntes egyetemi és főiskolai munkaszolgálat, amely nemcsak előképe volt a kötelező (zsidó) munkaszolgálatnak, de közvetlen gyökerei is benne találhatók meg. 1935-ben a Turul Szövetség hozta létre az első önkéntes táborokat jobboldali fiatalok számára. A hálózattá fejlődő rendszer 1937-ben, Darányi Kálmán miniszterelnöksége alatt állami felügyelet alá került, és 1938-től 1944-ig Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Önkéntes Munkaszolgálata (EÖM) néven működött tovább.
Az önkéntes munkaszolgálat intézménye megosztotta a korabeli közvéleményt. Voltak, akik úgy gondolták, amellett, hogy munkalehetőséget teremt a szegényparasztság számára, a középosztálybeli fiatalokkal megismerteti a munka világát, és ráadásul közelebb hozza a paraszti és értelmiségi réteget. Voltak azonban, akik „műkedvelő vakációzásnak”, mások pedig nemzetiszocialista törekvésnek tekintették az intézményt. A második világháború alatt az önkéntes munkaszolgálat rendszere militarizáltabb formában, egyre inkább honvédelmi célok szolgálatába állítva fejlődött tovább.
A szerző már a bevezetésben egyértelművé teszi, hogy munkájában a fényképeket az írott forrásokkal egyenértékű történeti forrásokként kezeli, így a kötetet számos, a szöveges tartalmat jól kiegészítő fotó is díszíti. A téma neves szakértője „a nemzetközi folyamatokba és a kérdéskör határontúli diskurzusába”, valamint „a Horthy-kor ifjúságtörténeti, társadalomtörténeti és holokauszttörténeti keretei közé” ágyazva mutatja be a magyarországi egyetemi önkéntes munkaszolgálat történeti irodalomban mindeddig nem tárgyalt történetét.
Széchenyi András: A korszellem hálójában. Gondolat, Budapest, 2016.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
- Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat
- Ragadozó állatok által elejtett prédák maradványaival táplálkozhatott Samu
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap