Erdélyi vendéglősök és algériai artisták – a budapesti vendéglátás a húszas-harmincas években
2021. szeptember 28. 09:35 Saly Noémi
Budapest mindig is soknemzetiségű város volt, aminek köszönhetően étkezési kultúrája is igen változatos képet mutatott. A XX. század első felében aztán az újabb betelepülők még színesebbé és izgalmasabbá tették a hazai éttermek, kávéházak kínálatát. Nagy szerepet játszottak ebben az elcsatolt országrészekről érkező honfitársaink.
Korábban
Emigráns orosz forradalmárok
A XVIII. századtól a németek és a „rácok”, azaz a délszlávok mellett például görög és örmény kereskedők, olasz kéményseprők, valamint cukrászok érkeztek Magyarországra. Hozzájuk csatlakoztak a XIX. század utolsó harmadától a Galíciából jött zsidók, a felvidéki „tót” kőművesek, a bolgár kertészek, a bosnyák vándorkereskedők, a francia nevelőnők és az ország minden részéből folyamatosan a fővárosba tóduló magyarok. A jövés-menés mértékét jól mutatja, hogy 1910-ben Magyarország 20,9 millió lakosa közül 6,5 millió nem a szülőhelyén élt.
Jelentős létszámban telepedtek le orosz emigránsok az 1917-es forradalom után. A húszas évek elején mintegy háromezren éltek Budapesten saját kápolnával, iskolával és kávéházzal (Ermitázs a Podmaniczky utcában). Az Erzsébet körúti Szabadka vendéglőnek még a személyzete is arisztokrata menekültekből tevődött össze. A Pesti Napló 1921 szeptemberében számolt be a megnyitóról.
„Nem sok helyiség dicsekedhetik azzal, hogy a hatalmas termetű, piros egyenruhájú cserkesztiszt kapustól kezdve a volt ezredes-pincéren és ugyancsak ezredes-ruhatároson keresztül a gyönyörű orosz bárónőig, aki a büffetet vezeti, minden alkalmazott egy régi világ előkelősége. (…) Az ünnepélyes felszentelés után, melyet egy pátriárka kinézésű szelíd fehér pópa, Kolunbow végzett (…) az orosz nemzeti viseletben levő zenekar elkezdi játszani a szilaj mazurkákat és cserkeszkákat…”
Erdély lassan hódít
De akkora bevándorlási hullám, amekkora a trianoni békeszerződés nyomán érte Budapestet, korábban nem volt soha. 1918 és 1924 között a becslések szerint 350–450 ezer ember jött át Magyarországra. A főváros lakossága 1920 és 1930 között 78 ezer, az agglomerációé további 135 ezer fővel gyarapodott.
Az érkezettek zöme otthon a középosztályhoz, sőt a helyi elithez tartozott, itt viszont nincstelenül álltak a semmi közepén. Sokan évekig nem találtak a képzettségüknek megfelelő munkát, ráadásul ellenséges közhangulat vette körül őket: az anyaországiak féltették tőlük a megélhetésüket. És honnan lett volna bármelyiküknek is annyi tőkéje, amennyiből el tud indítani egy életképes vállalkozást? Vagy csak annyi pénze, hogy vendéglőbe járjon?
Így érthető, hogy eleinte nem szaporodtak el az erdélyi, délvidéki vagy felvidéki gasztronómia remekeivel kérkedő vendéglátóhelyek. A korábbiak is – mint a Szerb vagy a Transilvania kávéház, az Erdélyi Székely Otthon, a Kolozsvári, a Bácskai vendéglő – megszűntek, tönkrementek a háború alatt.
Az 1920 szeptemberében megjelenő első fecske imígyen hirdette magát: „Öreg Balogh Károly és Lajos csellómüvész minden este Budán, a Fiume-étteremben. Erdélyi konyha. Minden este erdélyi fatányéros, erdélyi bableves, rakott palacsinta és a többi erdélyi specialitások.” (A két csellóművész a felvidéki Selmecbányáról érkezett.)
1921. augusztus 4-én a Pesti Hírlap pedig már tősgyökeres kolozsváriak vállalkozásáról adott hírt: „Kolozsvári tisztviselők és üzleti szakemberek vezetése mellett megnyílt az Erdélyi Vendéglő az Üllői-ut 14. és Baross-utca 11. sz. alatti hatalmas helyiségben. A vendéglőt nevezetessé teszi speciális erdélyi konyhája, olcsósága és a bevezetett kedvezményes abonoma [előfizetési] rendszer. Külön érdekessége az uj vállalkozásnak, hogy a legfőbb felügyeletet dr. Somody András, volt kolozsvári városi tanácsos gyakorolja, az üzlet vezetői pedig Csiky Béla volt kolozsvári városi gazdasági referens és Walter Károly, a híres kolozsvári Newyork étterem volt vezető főalkalmazottja.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
