Együttműködést szeretnének a törökök az örmény népirtás kutatásában
2007. május 4. 12:00
Az első világháború kitörésekor mintegy kétmillió örmény élt az Oszmán Birodalom területén, ebből a becslések szerint másfél milliót öltek meg 1919 és 1923 között a törökök.
Korábban
Pán-turanista vérengzések
A legnagyobb amerikai napilapokban megjelent egészoldalas hirdetésekben `Fejtsük meg közösen, hogy mi történt 1915-ben` címmel kérték az örményeket a kérdés közös felülvizsgálatára. A javaslat azonban nem újdonság: Erdogan török miniszterelnök már 2005-ben szerette volna az örmény kormányzatot is bevonni a rendezésbe.
A javaslat gyakorlati megvalósítása azonban szinte lehetetlen, és a békét keresők naponta komoly problémába ütköznek, ahogy azt a nemrég megnyitott örmény templom esetében is láthattuk. Sokak számára a népirtás bolygatása a mai napig tabunak számít, és a török nacionalisták az azt akár csak felemlegetőket is erőszakosan bántalmazzák vagy megölik. Nem véletlen hát, hogy pár hónappal ezelőtt a tavaly Nobel-díjat kapott Orhan Pamuk is elmenekült az országból.
Ezzel párhuzamosan az április végi évfordulón a sűrű hóesés ellenére legalább 15 ezer örmény vonult Jerevánban az áldozatoknak emelt emlékműhöz. A résztvevők elégettek egy török zászlót, majd megkoszorúzták az emlékművet, ahol 1965 óta ég örök láng az áldozatok emlékére. Több résztvevőnél a népirtást elismerő országok zászlaja volt. Több politikai vezető, közöttük Robert Kocsarján államfő is részt vett a megemlékezésen. "A nemzetközi közösség tudomásul vette, hogy népirtás nem csak egy nép, hanem az egész emberiség ellen elkövetett bűn, és egy ilyen bűn tagadása és takargatása ugyanolyan veszélyes, mint az előkészítése és a végrehajtása" - hangoztatta Robert Kocsarján.
1914 szeptemberében brutális kényszermozgósítást hajtottak végre az örmények-lakta vidékeken, csak a nők, gyerekek, öregek maradtak otthon. Az első világháborúban a török hadsereg vereséget szenvedett Szakikamisnál, s az oroszok elfoglalták Tabrizt. Talaat pasa nagyvezér és Enver pasa hadügyminiszter ekkor úgy döntöttek, hogy végrehajtják az örmények megsemmisítésére korábban készült tervet. A török Dzsevet pasa 1915. február 20-án adott parancsot a vani és dzsejtuni tömegmészárlás megkezdésére.
Örmény akasztások Isztambulban 1915 áprilisában |
Az örmény népirtás honi kutatása elsõsorban a dokumentálással foglalkozik, s a számok bûvöletében él - írta még 2002-ben Pető Andrea. Szerinte állandó számolgatás folyik, a számok történelmi bizonyítékoknak számítanak. Így Jereván alapítási dátuma is az az azeriekkel szemben az örmények õsibb jelenlétét van hivatva bizonyítani. Az örmény népirtás emlékezetét a szenvedés, az áldozat mártíromsága határozza meg, mely érzelmi politizáláshoz vezet. A "múlt feldolgozására" kevés jelet találunk, mintha az anyaországon belül a diaszpóra sokévtizedes tudományos teljesítményét nemigen ismernék. Harutyun Marutyan örmény néprajzkutató és történész szerint azonban az örmény népirtás emléke az örmény nemzeti identitás szerves része, mivel ez az eseménysor indította el az örmény önálló nemzet megszületését, és ez vezetett a 20. század végén az Artsakh mozgalom születéséhez is. "A népirtás felismerése nem csak önmagában fontos, hanem a nemzeti kultúra kontextusában is. Ha elfogadjuk, hogy a genocídium a nemzet identitásunk és értékeink része, akkor ennek felismerése után mi helyettesíthetné azt?" - tette fel a kérdést. Harutyun a kollektív és történeti emlékezet szerepének vizsgálatával szeretné jobban megismerni az örmény nemzeti identitás összetételét, mert szerinte a genocídium emlékeinek összegyűjtése a nemzet életének irányt is mutathat. "A múlt traumatikus tapasztalatainak emlékei nem eldobandó terhet jelentenek, hanem a megfelelő használat esetén kincset. A nemzet történeti- és kollektív emlékezetének néhány fontos eleme ugyanis passzív-, alvóállapotban lehet, amelyet külső vagy belső hatásra felébresztve nem tapasztalt kincsekre bukkanhatunk". |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.