Egy középkori kézirat magyarázhatja meg, hogyan kerültek helyükre a holt-tengeri tekercsek

Kumrán rejtélyei

A szóban forgó szövegrészlet a Tórára – a Biblia első öt könyvére – hivatkozik, és így szól: „A táborok minden lakója gyűljön össze a harmadik hónapban, és kárhoztassék mindenki, aki eltévelyedik akár jobbra, akár balra a Tórától.”

Vainstub elmélete szerint a „táborok” az esszénusok Izrael-szerte szétszórt csoportjai voltak, amelyek leggyakrabban elszigetelt vidéki közösségek formáját öltötték, de léteztek nagyobb városokban is közösségeik. Szerinte a szövegrészlet rámutat, hogy a szekta tagjai egy meghatározott időpontban összegyűltek, és az ország különböző tájairól hívták össze egyetlen helyszínre az embereket.

A korábban felfedezett régészeti bizonyíték arra enged következtetni, hogy a Kumránnál felépített ókori komplexum az év nagy részében viszonylag kevés embernek adhatott otthont, a szöveg alapján felállított elmélet szerint azonban évente egyszer több száz embernek is helyt adhatott a ceremónia idejére.

„Kumrán néhány tucat állandó lakója sok száz embert kellett, hogy vendégül lásson a helyszínen évente egyszer, egyre növekvő számban” – írta tanulmányában Vainstub. „Kumrán régészeti lelőhelye, építményeivel, barlangjaival és felületeivel egybevág a tekercsekből kiolvasható nyomokkal, amelyek az évenkénti gyűlésre utalnak.”

Vainstub szerint a Kumránba látogató zarándokok csupán néhány napot maradtak, így nem volt szükségük állandó lakóépületekre: a szabad ég alatt, vagy a környéken található számtalan barlang valamelyikében alhattak – akár azokban is, amelyekből az első tekercsek előkerültek 1947-ben.

Vainstub hipotézise magyarázatot ad arra, hogy Kumrán közösségi épületei – mint például a nagyszabású kamrája a már említett tároló- és felszolgálóedényekkel – miért voltak több ezer ember kiszolgálására is alkalmasak, miközben e tömegek jelenlétére semmilyen egyéb nyom nem utalt.

A kutató szerint a temető melletti déli nyílt terület egy nagy, szabadtéri étkező volt, a temetőtől pedig a vallás szabályai miatt választhatták el fallal. Vainstub feltételezése a már szintén említett mikvék méretével is egybevág: a rituális fürdők kiemelten fontos részét képezték a zsidó vallás korabeli gyakorlatának.

Mindemellett maguknak a holt-tengeri tekercseknek az elhelyezésére is logikus magyarázattal szolgál az évente tartott ceremónia: Vainstub szerint az esszénusok azokban a barlangokban hagyhatták vallási szövegeiket, amelyekben megszálltak. „Elméletem egybevág azzal a ténnyel is, hogy a tekercsek nem feltétlenül Kumránból származnak, hanem sokkal inkább az ország minden tájáról hozták őket a barlangokba, ahol aztán az évtizedek során otthagyták őket.”

1. Titokzatos helyszín
2. Szertartás a Holt-tengernél
3. Kumrán rejtélyei

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái