2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája

2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor

Az epheszoszi Artemisz-templom

Az itt felsorolt alkotásokat elsőként először a világ hét csodájaként említő Szidóni Antipatrosz nem rejtette véka alá, a listából melyiket tartja a leginkább ámulatba ejtőnek: „Az Olümposzon kívül semmi ily csodálatosra nem tekintett le soha a Nap.”

Mindazonáltal a kis-ázsiai Epheszoszban (a mai törökországi Efes) található templomnak igencsak hányatott sors jutott, ami miatt valójában nem is beszélhetünk egyetlen építményről – Artemisz templomát több alkalommal is újjá kellett építeni.

Az ókori források szerint egy árvíz már a Kr. e. 7. században elpusztította, majd később egy Hérosztratosz nevű, bármi áron hírnévre vágyó gyújtogató áldozatául esett Kr. e. 356-ban, a Kr. u. 3. században pedig a keleti gótok dúlása döntötte romba.

Utolsó lerombolása Kr. u. 401-ben történt, ezt követően nem építették újjá. Maradványaiból igen kevés ismert, ezek nagy része a halikarnasszoszi mauzóleum szobraihoz hasonlóan a British Museumban található.

A templom legpazarabb inkarnációja – amelyről Antipatrosz is írt – fehér márványból készült, a 361 méter hosszú és 55 méter széles épület tetejét 127 oszlop tartotta.

A szentély középpontjában Artemisz istennő szobra állt, amelyhez az olümpiai Zeusz-szoborhoz hasonlóan messze földről is elzarándokoltak a hívek, hogy áldozatot helyezzenek el lábánál.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A gízai piramisok (kép forrása: Wikimedia Commons)A templom romjai napjainkban (kép forrása: Wikimedia Commons)A templom rekonstukciós rajza (kép forrása: Wikimedia Commons)A kolosszus elképzelt ábrázolása a kora újkorból (kép forrása: Wikimedia Commons)A Zeusz-szobor 18. századi elképzelése (kép forrása: Wikimedia Commons)A mauzóleum makettja (kép forrása: Wikimedia Commons)A világítótorony elképzelt ábrázolása a kora újkorból (kép forrása: Wikimedia Commons)A mauzóleum maradványai ma (kép forrása: Wikimedia Commons)A gízai nagy piramis (kép forrása: Flickr)A függőkert újkori elképzelése (kép forrása: Wikimedia Commons)A gízai nagy piramis (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár