2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája

2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor

Az olümpiai Zeusz-szobor

Olümpia ókori városa, a szakrális jelentőséggel is bíró ókori olimpiai játékok helyszíne is tartogatott egy csodát a látogatóknak: a neves szobrász, Pheidiasz monumentális alkotását, amely a hellének főistenét, Zeuszt ábrázolta.

A Kr. e. 435 körül felállított szobor trónon ülve ábrázolta az istent, a műalkotás fából készült vázon arany-, illetve elefántcsont berakásokból adta ki Zeusz alakját (az ilyen alkotásokat szaknyelven krizelefantin névvel illetik).

A nyugat-görögországi klíma miatt a szobrot az olümpiai templom papjainak folyamatosan olajjal kellett ápolniuk, hogy ne induljon korhadásnak. A 12 méter magas szobor a feljegyzések szerint éppen csak befért a szentélybe, ahol elhelyezték.

Zeusz szobra kinyújtott jobb kezében a győzelem istennője, Niké alakját tartotta, baljában egy sas alakjával díszített jogart.

Habár nem a legtartósabb anyagokból készült, Zeusz szobra mintegy nyolc évszázadon át vonzotta a látogatókat, akik közül sokan csak ezért tették meg az utat Olümpiába. Az évszázadok során több veszélyt is túlélt (például Caligula római császárt, aki Rómába akarta szállíttatni, hogy feje helyére saját képmását illessze), azonban végül sajnos megsemmisült – bár ennek időpontja bizonytalan.

Lehetséges, hogy a szobor az olümpiai Zeusz-templom Kr. u. 426-ban történt lerombolásakor pusztult el, de egyes források szerint ezt követően még Konstantinápolyba szállították, ahol végül egy tűzvész emésztette el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A gízai piramisok (kép forrása: Wikimedia Commons)A templom romjai napjainkban (kép forrása: Wikimedia Commons)A templom rekonstukciós rajza (kép forrása: Wikimedia Commons)A kolosszus elképzelt ábrázolása a kora újkorból (kép forrása: Wikimedia Commons)A Zeusz-szobor 18. századi elképzelése (kép forrása: Wikimedia Commons)A mauzóleum makettja (kép forrása: Wikimedia Commons)A világítótorony elképzelt ábrázolása a kora újkorból (kép forrása: Wikimedia Commons)A mauzóleum maradványai ma (kép forrása: Wikimedia Commons)A gízai nagy piramis (kép forrása: Flickr)A függőkert újkori elképzelése (kép forrása: Wikimedia Commons)A gízai nagy piramis (kép forrása: Wikimedia Commons)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár