Dávid király egyik városára bukkanhattak régészek Izraelben

Az ásatás a Sefela nevű területen folyt, amely a Júdeai-hegyvidék és a Földközi-tenger partja közé eső, szelíd domborzatú terület. A műveletet a Bar-Ilan Egyetemről Avraham Faust professzor vezette. A Tel Eton nevű lelőhely egy mesterséges halom, amely a több évezred folyamán egymásra épült, majd lerombolt települések maradványaiból jött létre. Egyes kutatók szerint ez Eglon kánaánita város helyszíne is, amely később az Ószövetség szerint Júda törzséhez tartozott. E törzs fia volt Dávid is.

A régészek most adták ki az egyik építmény alapjaiból és padlójából vett minták radiokarbon kormeghatározásának eredményeit. Ezek az épületmaradványok eddig mélyen eltemetve nyugodtak a halom belsejében. Az eredmények szerint az épület a bibliai Dávid király korának megfelelő időszakból származik, és egybeesik a régióban az uralkodóval kapcsolatban végbement változásokkal. Más kutatók azonban óva intenek attól, hogy túl sok mindent lássunk bele a felfedezésbe.

Az Exeteri Egyetem professzora, a héber bibliával és az ókori vallásokkal foglalkozó Francesca Stavrakopoulou elárulta: „Ahogy maguk az ásatást végzők is beismerik, ez nem Dávid király létezésének bizonyítéka. A Biblia az, amely Dávid és Salamon érdemének tekinti a Kánaán területén  kialakított királyságot, nem a régészet.”

Faust professzor és kollégái arra utaló jeleket is találtak, hogy a régió nagy társadalmi változáson ment keresztül a Kr. e. 10. században. Ezek közé tartozik a ház felépítése, amely négyszobás. Ez a felépítés az ókori Izrael területén elterjedt volt, máshol azonban igen ritka. A kutatók szerint ez Dávid királyságának messze nyúló befolyását mutathatja. Faust elmondta:

„Huszonöt évvel ezelőttig senki sem kételkedett abban, hogy Dávid király történelmi személy. Az utóbbi huszonöt évben azonban mind történelmi valósága, mind királyságának mérete heves vita tárgyát képezte. A Tel Etonnál tett új felfedezés szerint az északi királyság nagyobb terület felett gyakorolt hatalmat, mint egyes kutatók hiszik. Ennek jelentősége van abban a kérdésben, hogy a Júdai Királyságban mikor fejlődött ki az összetettebb társadalom, valamint Dávid és Salamon királyságának történelmi valóságának kérdésében is.”

A Dávidra utaló legkorábbi régészeti bizonyíték a Tel Dán-sztélé, amely egy, a Kr. e. 9. század végétől a 8. század közepéig tartó korból származó, írásjelekkel vésett kő. A feliratai szerint Dávid egy dinasztia alapítója, amelyet Dávid házának, avagy „az Imádott házának” hívtak – ez utóbbi inkább vallási jelentőséggel bíró cím, mint valódi név. Stavrakopoulou szerint a sztélé sem bizonyíték Dávid létezésére, csupán arra, hogy éltek emberek, akik szerint a dinasztia tőle származott. „Dávid sokkal inkább hasonlít Artúr királyra – ez az alakja vélhetően sosem létezett, hanem különféle vezetőkkel és helyekkel kapcsolatos legendák és történetek halmazából jött létre” – mondta. „Hacsak nem találunk megbízható utalásokat Dávid királyra a Kr. e. 10. századból, Dávid továbbra is a legendák homályos figurája marad, nem pedig történelmi személy. A Jeruzsálemben és a Sefelában végzett régészeti ásatások csak azt árulják el nekünk, amit már tudunk: hogy a régióban ekkoriban több kisebb város és más település volt – némelyik régi, némelyik relatíve új – amelyek földműves közösségek helyi hálózatait ellenőrizték.

Maga Faust professzor is elismeri, hogy a Dáviddal való kapcsolat nem régészeti bizonyítékokon, hanem a körülményekből levont következtetéseken alapszik. Mindazonáltal, mivel a régió társadalmi változásai a jelek szerint az északi királyságból indultak ki, ráadásul akkor, amikor Dávid állítólag ott uralkodott, ő „kézenfekvőnek” tartja a kapcsolatot. Hozzátette: „A helyszínen persze nem találtunk 'Dávid király' vagy 'Salamon király' feliratú tárgyat, de felfedeztük a társadalmi átalakulás jeleit, amelyen ez a régió akkor keresztülment. Ezek arra utalnak, hogy az átalakulás okait északon kell keresni. Ha valaki szerint nem létezett Dávid király, akkor az találjon ki új nevet annak az északi uralkodónak, akinek idején ez a terület az északi királysághoz került.”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe