Haszán boszniai pasa vereséget szenved Sziszeknél
2004. szeptember 13. 12:06
Ezzel az eseménnyel veszi igazából kezdetét az ún. `tizenöt éves` háború. Az Oszmán Birodalom Buda 1541-es elfoglalása után fokozatosan szélesítette ki a Hódoltság területét. A kései utódnak úgy tűnhet, hogy Magyarországgal 1526, illetve 1541 után minden rossz megtörtént, ami egy addig szuverén, békésen fejlődő országgal egyáltalán megeshet. A kortársak azonban makacsul reménykedtek, hogy a török kiűzésével minden jóra fordulhat még. Mióta pontosabban ismerjük a "tizenöt éves háború" (1593-1606) közvetlen pusztításait és azok közvetett kihatásait, jobban értjük azt is, miért minősítette a költő Zrínyi Miklós a saját századát, a 17. századot, a "magyar romlásának századá"-vá. A 16. század végéig ugyanis nagyjában-egészében épségben fennmaradt a szervesen kialakult középkori településhálózat és vele együtt a gazdálkodási struktúra is. A "tizenöt éves háború" azonban valósággal rendet vágott a települések sorában, kivált a hódoltságban és annak peremvidékén. De kijutott a pusztulásból a korábbiakban védettebb északi megyéknek is. Mivel a központi területet addig magyarok lakták, a településpusztulás etnikai következményekkel járt: a nem magyar népek a peremterületekről befelé, az ország közepe felé mozdultak, s arányuk erősen megnőtt a - végvári háborúk által is leginkább sújtott - magyarság rovására. (Az új etnikai határok nagyjából ott alakultak ki, ahol 1920-ban - merőben más etnikai arányok közepette - a "trianoni" Magyarország határait kijelölték.) A hadi események kezdetben igen fordulatosan alakultak, de az 1596-os mezőkeresztesi csatával végérvényesen eldőlt, hogy a szövetségesek nem rendelkeznek az oszmánok kiűzéséhez szükséges haderővel. Míg tehát a 16. század magyarja némi joggal reménykedhetett abban, hogy ha az ország valamilyen csoda folytán megszabadul a töröktől, még helyrehozhatók az addigi megszállás pusztításai. A 17. századra eldőlt, hogy a Magyar Királyság immár sohasem lehet az, amivé török hódítás nélkül lehetett volna.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot 15:05
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz 12:20
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek 10:30
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap
- II. Mátyás dukátjára is licitálni lehet a Nudelman Numizmatika idei érmeaukcióján tegnap