Porosz báró ügyködött a szovjet atombombán

2005. március 4. 10:02

1945. májusában tudományos katonai misszió indult Moszkvából Berlinbe, hogy az atombomba előállításához szükséges dokumentációkat megszerezze.

Korábban

Németország majdnem atombombát kapott
Az angol kémelhárítás, az MI5 háború alatti vezetőjének naplója szerint az angolok atombomba ledobását fontolgatták, amennyiben a nácik bevetik a szuperszónikus V2 rakétákat London ellen.

Ötven éve halt meg Enrico Fermi
A Nobel-díjas fizikusról nevezték el a 100-as rendszámú elemet fermiumnak.

40 éve rendelkezik Kína atombombával
1964-ben robbantották fel a Lop Nor sóstó közelében az első kínai atombombát.

Kék páva hadművelet
Legutóbb kutathatóvá vált ötvenes évekből származó iratok szerint a britek a szovjet invázió ellen 10 darab egyenként 10 kilotonnás nukleáris taposóakna telepítését tervezték Németországban.

Kiállítják az Enola Gayt
Japán túlélők és amerikai háborús veteránok egyszerre tiltakoznak az első atombombát ledobó Enola Gay washingtoni kiállítása miatt.

A misszió első úti célja a Kaiser Wilhelm intézet volt, ahol a Nobel-díjas Werner Heisenberg irányította korábban a német atombomba-programot. Az intézetből azonban mindent evakuáltak Türingiába és csak az izotópok elválasztására szolgáló "ártalmatlan" felszereléseket találták meg. A következő állomás Manfred von Ardenne porosz báró magánlaboratóriuma volt. A báró, akinek kutatásait a birodalmi postaügyi minisztérium támogatta, zseniális feltaláló volt. Nevéhez fűződött többek között az elektronikus mikroszkóp feltalálása. Mivel azonban az ipar világához tartozott, Heisenbergék semmibe vették. A báró szívélyesen fogadta a szovjeteket és beleegyezett abba, hogy áttelepül a Szovjetunióba. Cserébe csak családja és birtoka szavatolását kérte.

Von Ardenne "megszerzése" után a katonai misszió azoknak az urániumoxidoknak a felkutatására koncentrált, amelyeket a németek Belgiumban, az Union Miniére-től szereztek be. Ez utóbbi a kongói lelőhelyek tulajdonosa volt - írja a Corriere della Sera című olasz napilap. Mint ahogy most először az orosz tudományos akadémia folyóirata, a Priroda felfedi, sikerült is megszerezniük 300 tonna "yellow cake"-et, azaz urániumoxidot. Ez legalább egy évvel előbbre hozta a szovjet atombomba megvalósítását.

A báró Szuhumiban telepedett le, az izotópok elválasztásával foglalkozott, valamint a rádió és televíziós technikákkal, a radar és az elektronikus mikroszkóppal kapcsolatos újításaival. 1947-ben és 1953-ban Sztálin-díjat kapott, majd 1954-ben visszatért Drezdába, és a díjakból újra megalapított egy magánlaboratóriumot, amely ma is létezik.

(Panoráma)