Petrarca-emlékév - Az olasz elnök Budapesten
2004. április 5. 19:59
Francesco Petrarca születésének 700. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, elindítva a XIV. századi olasz költőnek szentelt emlékévet.
Korábban
Exhumálják Francesco Petrarcát, korának költőfejedelmét, hogy ezúton is többet tudjanak meg életéről és a reneszánsz kezdeteiről.
A múzeumban Francesco Petrarca születésének 700. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás.
A Petrarca-kiállítás megnyitása előtt Hiller István kulturális miniszter kalauzolta az olasz államfőt a múzeum szintén új, péntektől megtekinthető tárlatán, amelynek címe: A reneszánsz olasz mesterei.
Az ünnepi eseménnyel veszi kezdetét a Petrarcának szentelt emlékév, "amelynek fénye beragyogja majd egész Közép-Európát" - mondta az olasz államfő Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében. Carlo Azeglio Ciampi szavai szerint az európai nemzetek eltérő, de egymáshoz mégis kötődő jellegzetességei teremtették meg a humanista-reneszánsz világtól kezdve egészen a modern korig Európa közös kulturális örökségét. Mint mondta: a Magyarország és Olaszország közötti kapcsolatok jelentősen gazdagíthatják a XXI. század Európáját.
Az olasz államfő a Petrarca-emlékév alkalmából Budapesten rendezett kiállítás kapcsán megjegyezte: a bemutatott remekművek egyike első alkalommal hagyta el a Quirinale-elnöki palotát; Giovanni Paolo Panini festménye a Monte Cavallo teret ábrázolja. Az olasz államfő és Mádl Ferenc közösen tekintette meg az alkotást. A festmény kölcsönzése nemcsak a Szépművészeti Múzeumnak, hanem egész Magyarországnak szól - mondta az olasz államfő. A Petrarca-emlékév kapcsán azt mondta: az olasz költő korában az európai egység fogalma már mély gyökerekkel rendelkezett a kultúra képviselői körében.
A "szerelem nagy költőjének" és a szonettek atyjának nevezett Francesco Petrarca születésének 700. évfordulója alkalmából Olaszországban kiállításokat rendeznek, tudományos konferenciákat tartanak, megjelentetik egy kéziratának reprodukcióját. Az Arezzóban született költő élete utolsó éveit a Padova közeli Arquában töltötte, 1374-ben hunyt el.
A reneszánsz olasz mesterei című, szintén pénteken megnyílt tárlaton XV-XVI. századi alkotások kaptak helyet, 26 szobor és 34 festmény látható, közöttük Ghiberti Ülő Madonna szobra, Piombo festménye, A Keresztvivő Krisztus, Verocchio: Fájdalmas Krisztus és Leonardo da Vinci: Lovasszobor című alkotása. Carlo Azeglio Ciampi és Mádl Ferenc az eseményt követően megtekintette a múzeumnál leparkolt trolibuszt, amelyet az Ansaldo és a Transelektro vállalat közösen fejlesztett ki.
MTI
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.