Nagyváthy János, a magyar mezőgazdaság úttörője
2005. január 19. 10:01
A tudományos színvonalú mezőgazdaság egyik magyarországi úttörője 250 éve született.
Az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója volt. Festetics György jószágkormányzójaként mintaszerűen megszervezte az uradalmat és első ízben vezette be a kettős könyvelést. Felvilágosult, utópista társadalompolitikai röplapokat is kiadott. Festetics az ő tanácsára is szervezte meg a keszthelyi Georgikont, az első mezőgazdasági főiskolát.
A sárospataki református kollégiumban jogot és teológiát hallgatott. Később Szapáry István gróf két fia mellett volt nevelő, sokat utazott velük. Ezután Losoncon alrektor és poétika-tanár lett, de megromló látása miatt lemondott állásáról. Pesten kikezelték szembaját, közben az egyetemen Mitterpacher Lajos gazdasági előadásait hallgatta. Gyógyulása után a hadsereg élelmezéséhez került, hét év múlva kapitányi rangban a Duka-ezrednél szolgált. Bécsben szabadkőműves lett, követte a külföld gazdasági eseményeit, jelentős szakkönyvtárt gyűjtött. Lovak idomításával és adásvételével is foglalkozott, 1782-ben Itáliába helyezték. Látása újra romlani kezdett, ezért visszatért Bécsbe, s ott kezeltette magát. Itt találkozott Festetics Györggyel és Széchényi Ferenccel, s megismerkedett Jordán Péter jószágkormányzóval, aki felvette őt egy közeli birtokra gyakornoknak.
1788-ban Nyugat-Európába utazott, a mai Belgium gazdaságát tanulmányozta. Hazatérte után Pesten telepedett le, ahol a szabadkőművesek közt megismerkedett Báróczi Sándorral, Batsányival és Kazinczyval. 1791-ben Festetics gróf keszthelyi birtokainak jószágkormányzója lett. Gazdája támogatásával Csurgón gimnáziumot és templomot építtetett, s a Georgikon, az első mezőgazdasági főiskola alapítása is az ő ötlete volt. Három év alatt az elhanyagolt uradalmat nagy jövedelmet termelő gazdasággá fejlesztette, s ő vezette be elsőként hazánkban a kettős könyvelést. 1797-ben saját kérésére nyugalomba vonult, s Csurgón gazdálkodva, mintagazdaságot létesített. Zalában és Somogyban is táblabíró volt. Ő írta az első magyar mezőgazdasági kézikönyvet, felvilágosult, utópista társadalompolitikai röplapokat is kiadott.
Főbb művei: A szorgalmatos mezei gazda (1791), Magyar háziasszony (1820), Magyar practicus termesztő (1821), Magyar gazdatiszt (1821).
(MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![művészet](/ih0Ax/label/.cut-640x400/42.jpg)
művészet
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban
- „Szeretném minél több emberhez eljuttatni a tradicionális jazzt” – interjú Papp Mátyás jazz-harsonaművésszel
- Koncertek és tárlatvezetés várja az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Galéria új sorozatában
- „Egy kép sosem készül el, legfeljebb az ember abbahagyja” – beszélgetés Cakó Ferenccel
- Tíz fiatal zeneművész vehette át az MVM Junior Prima Díját
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort
- Napóleont és a németeket is elkápráztatta a Hódító Vilmos történetét elmesélő bayeux-i kárpit
- Magyar származású fotóművész és Picasso barátságát mutatja be a Mai Manó Háza
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50
- Sokáig nem voltak egyértelműek a viharjelzések a Balaton környékén 08:20
- Élete végéig a Habsburgok és a török között egyensúlyozott János Zsigmond tegnap
- Önfejűsége miatt gyakran keveredett konfliktusokba munkája során Gustav Mahler tegnap