Nagyváthy János, a magyar mezőgazdaság úttörője
2005. január 19. 10:01
A tudományos színvonalú mezőgazdaság egyik magyarországi úttörője 250 éve született.
Az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója volt. Festetics György jószágkormányzójaként mintaszerűen megszervezte az uradalmat és első ízben vezette be a kettős könyvelést. Felvilágosult, utópista társadalompolitikai röplapokat is kiadott. Festetics az ő tanácsára is szervezte meg a keszthelyi Georgikont, az első mezőgazdasági főiskolát.
A sárospataki református kollégiumban jogot és teológiát hallgatott. Később Szapáry István gróf két fia mellett volt nevelő, sokat utazott velük. Ezután Losoncon alrektor és poétika-tanár lett, de megromló látása miatt lemondott állásáról. Pesten kikezelték szembaját, közben az egyetemen Mitterpacher Lajos gazdasági előadásait hallgatta. Gyógyulása után a hadsereg élelmezéséhez került, hét év múlva kapitányi rangban a Duka-ezrednél szolgált. Bécsben szabadkőműves lett, követte a külföld gazdasági eseményeit, jelentős szakkönyvtárt gyűjtött. Lovak idomításával és adásvételével is foglalkozott, 1782-ben Itáliába helyezték. Látása újra romlani kezdett, ezért visszatért Bécsbe, s ott kezeltette magát. Itt találkozott Festetics Györggyel és Széchényi Ferenccel, s megismerkedett Jordán Péter jószágkormányzóval, aki felvette őt egy közeli birtokra gyakornoknak.
1788-ban Nyugat-Európába utazott, a mai Belgium gazdaságát tanulmányozta. Hazatérte után Pesten telepedett le, ahol a szabadkőművesek közt megismerkedett Báróczi Sándorral, Batsányival és Kazinczyval. 1791-ben Festetics gróf keszthelyi birtokainak jószágkormányzója lett. Gazdája támogatásával Csurgón gimnáziumot és templomot építtetett, s a Georgikon, az első mezőgazdasági főiskola alapítása is az ő ötlete volt. Három év alatt az elhanyagolt uradalmat nagy jövedelmet termelő gazdasággá fejlesztette, s ő vezette be elsőként hazánkban a kettős könyvelést. 1797-ben saját kérésére nyugalomba vonult, s Csurgón gazdálkodva, mintagazdaságot létesített. Zalában és Somogyban is táblabíró volt. Ő írta az első magyar mezőgazdasági kézikönyvet, felvilágosult, utópista társadalompolitikai röplapokat is kiadott.
Főbb művei: A szorgalmatos mezei gazda (1791), Magyar háziasszony (1820), Magyar practicus termesztő (1821), Magyar gazdatiszt (1821).
(MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
