Új brit törvény a szabad információkezelésről

Szigorúan titkos események

A dokumentumok közül a legnagyobb érdeklődést a brit hadsereg aktái váltották ki, melyekből kiderült, hogy az újoncokat az 1950-es évektől az 1980-as évekig etnikai szempontok alapján válogatták , azaz titkos lajstromba vették és osztályozták a jelentkezőket. Egy másik iratcsoportban az 1984-85-ös bányászsztrájk idején sztrájktörőnek minősített munkások számára biztosított katonai védelem részletei olvashatók.

 

A Public Record Office Kew-i épülete

Érdekesség az az akta, melyben a védelmi minisztérium a jövőben megépítendő Csalagút beomlasztására dolgozott ki terveket, hogy egy lehetséges krízishelyzetben ezzel is az inváziós lehetőségek számát csökkentse. A minisztérium munkatársa, 1974. februárjában a következőképp nyilatkozott a tervezetről: "Az alagútban végrehajtott atomrobbantás nem csak az alagutat pusztítaná el, hanem a bejáratokat és azok környékét is széleskörűen megsemmisítené". Az 1994-ben átadott alagút esetében azonban egy jóval kisebb hatásfokú katasztrófa is beláthatatlan következményekkel járhat: a nemrégiben történt alagúttűz miatt a csatorna alatti átjáró például szinte teljesen használhatatlanná vált.

 

Találhatunk dokumentumokat minden más létező témában is: a hidegháború titkairól, az északír kérdésről, és közel 30 aktát szabadítottak fel a kormányzat UFO-król fenntartott anyagából is. A börtönökről közzétett anyagból megtudható, hogy miért és hogyan szökött meg a Durhami börtönből John Roger McVicar 1968-ban, és miért nem sikerült őt sokáig kézre keríteni. Elolvasható, hogy 1975-ben miként sikerült a BBC-nek a Porridge című tévésorozat egy epizódját egy börtönben leforgatni. Más dokumentumokból kiderül , hogy Jack Straw külügyminiszter 1974-ben majdnem lemondásra kényszerült,  illetve hogy James Callaghan miniszterelnök 1976-ban nem akart a Downing Street 10. szám alá költözni, inkább a külügyminiszteri lakásában, a Carlton Gardens 1. szám alatt lakott, és semmilyen követelésre sem volt hajlandó London déli részére költözni.

 

Nyilvánosságra kerültek azok az akták is, melyeket a második világháború során német hadifogolytáborokban raboskodó foglyok írtak. Köztük volt például Donald Pleasance, angol színész is, aki a Királyi Légierő (RAF) tisztjeként esett fogságba, majd aztán "tapasztalatait" az 1963-ban készült Nagy Szökés című filmben kamatoztathatta. A hadifoglyok iratai legkegyetlenebb táborok, például Colditz mindennapjaiba is betekintést kínálnak. A hazatérő foglyoknak 20 kérdéses űrlapot kellett kitölteni, melyben kivégzéseket, kínzásokat, szökési kísérleteket és szabotázsakciókat illetve az ellenséggel kollaborálónak gyanúsított foglyokat neveztek meg. A közel 172000 hadifogoly fele, azaz közel 80000 fő ki is töltötte ezeket a kérdőíveket, melyek azonban szigorúan titkos minősítéssel egész mostanáig a Kew-ban található levéltár egyik raktárában voltak.

1. A szabad információkezelés
2. Szigorúan titkos események
3. A vécépapír - háború