Görög kereskedők 400 éve a Jászkunságban

A magyarok által gyűjtőnéven görögöknek nevezett kereskedők valamennyien ortodox keresztény vallásúak voltak, és az eleinte folytatott vándorkereskedelem után, látva a kedvező lehetőséget és a konkurencia csaknem teljes hiányát, sokan közülük letelepedtek a Jászkunságban - mutatja be őket a szerző a mű előszavában. Papp Izabella érdekességként megjegyzi, noha szokásaikban, nyelvükben és vallásukban is teljes mértékben különböztek a helyi lakosoktól, az idegenek iránt komoly fenntartásokat tanúsító jászkun közösségek szinte ellenállás nélkül fogadták be őket.

Ennek az lehet az egyik magyarázata, hogy az újonnan érkezők hiánypótló szerepet töltöttek be a jászkun településeken, hiszen a döntően földműveléssel, állattartással foglalkozó helyieket mentesítették a számukra idegen kereskedéstől, bérlet- és hitelügyletektől - érvel a mű szerzője.  További források elemzése során kiderül: a görögök később a kereskedésből származó jövedelmüket felhasználva kocsmákat, vendégfogadókat, mészárszékeket béreltek. A lakosokkal kialakuló jó kapcsolathoz hozzájárult, hogy kedvező áron felvásárolták terményeiket, és gyakran segítették kölcsönökkel, hitelbe elvitt árukkal a lakosokat. Az új otthonra talált görögök minden tekintetben osztoztak a Jászkun Kerületben élők sorsában. Vállalták a közterheket, az adófizetést és a jászkunok számára igen fontos, egyben jelentős anyagi áldozatokkal járó katonaállítást is. Jó anyagi helyzetük következtében többen közülük eljutottak a helyi társadalmi hierarchia legfelső szintjére, esetenként pedig a közéletben is jelentős szerepet töltöttek be.

A jászkunsági görögök kedvező helyzetét a XIX. század első felétől kezdték komolyan veszélyeztetni az ide is egyre nagyobb számban érkező zsidó árusok. A görögök fogyatkozó száma és gazdasági erejük csökkenése később törvényszerűen vezetett a helycseréhez: a XIX. század második felében helyüket és szerepüket ezen a területen is a zsidók foglalták el. A Jászkunságban élt egykori görögök az idők folyamán teljesen elmagyarosodtak, többen közülük elköltöztek erről a vidékről, egyes családok pedig kihaltak. Jelenlétüknek ezért viszonylag kevés látható emléke maradt ránk, közülük a legjelentősebb a karcagi görög templom. Annál gazdagabb azonban a levéltári iratanyag, amelynek segítségével történetük, tevékenységük főbb jellemzői, olykor pedig egy-egy életút fontosabb állomásai is jól nyomon követhetők.

(Panoráma)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2014

• Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
• Az embermentő Jane Haining
• Mi történt Kamenyec-Podolszkijban? 
• A bundázás egyidős a futballal
• A hét törpe kalandjai Auschwitzban
• A kóser konyha különlegességei
• Hogyan kampányoltak a római politikusok?
• A numerus clausustól a numerus nullusig
• Így temettük el "Kossuth apánkat"