Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők

Farkasréti temető: a Budán élő rabbik, kántorok, hitközségi vezetők nyughelye

Egy évvel a köztemető létrejötte után létesült, 1895-ben, a legrégebbi, ma is látható sírkő 1897-ből származik. Ma már beékelődött a Farkasréti temető területébe, a Denevér út mellett terül el, a domboldalra kapaszkodva, a sűrű növényzet miatt gyakorlatilag erdős környezetben. Bejárata a Farkasréti téren van, a szertartási épület és ravatalozó mellett. Fősétánya mellett, valamint a szertartási épület közelében koncentrálódik a legtöbb prominens személyiség sírja.

A kapun belépve a legelőször a Budán működött tudós rabbik, kántorok, hitközségi vezetők sírjai sorakoznak, mint a pedagógusként, és a Rabbiképző könyvtárosaként is ismert Geyer Artúré, a széles körű egyházi-, és irodalmi tevékenységet kifejtő Kiss Arnoldé, a budai rabbisága mellett rövid ideig az NDK főrabbijának tisztét betöltő Singer Ödöné, vagy a bölcsészdoktori címet is megszerző Goldberg Rafaelé. A szertartási épület közelében lelhetjük fel a Rabbiképző vallásfilozófia-professzoraként és országos főrabbiként ismert Benoschofsky Imre sírját.

A vallási vezetők mellett itt találjuk Vágó László építész sírját, aki számos, modern jellegű épületet tervezett a XX. század első felében (Miskolci Nemzeti Színház, Gutenberg-otthon, Nemzeti Szalon, Hősök Temploma, villák az Andrássy út környékén), robusztus síremlékén az általa tervezett épületek nevei  és domborművei láthatók (ez a megoldás lelhető fel a Kozma utcai temetőben Baumhorn Lipót sírján). A szecesszió három jelentős képviselőjének sírja is itt található: Jakab Dezső (fő műve a marosvásárhelyi kultúrpalota, a szabadkai városháza, társalkotóként a Fiumei úti OTI-székház), Pollák Manó (sírja a Pogány-sírboltban található; Pollák a Roheim-villa tervezője, amelyben Tisza Istvánt 1918-ban meggyilkolták), és Freund Dezső (aki később gyárépületeket is tervezett, de már nem a szecesszió jegyében). Említésre méltó még Dános László, aki a Kazinczy utcai zsinagógát tervezte. Pach Zsigmond Pál és Hanák Péter, történész-professzorok azonban egyaránt puritán, egyszerű sírokban nyugszanak. A tudósok sorát folytatja az orientalista Heller Bernát, az arab nyelv és irodalom kutatója, a Rabbiképző tanáróriása, két világhírű matematikus, Lánczos Kornél, a dublini egyetem díszdoktora.  Eredetileg a Farkasréti keresztény temető 6/1-es akadémiai parcellájában nyugodott Turán Pál, az ELTE professzora, aki számos külföldi matematikai szaklap szerkesztőségének volt a tagja és akinek 1980-ban helyezték át a sírját ide. A freudizmus legjelentősebb hazai képviselőjét, a Magyar Pszichoanalitikai Társulat alapítóját, a pszichológus Ferenczi Sándort szintén ide temették.  Kiemelendő a tudósok között említhető Kepes Gyula orvostábornok is, aki a Monarchia Északi-sarki expedíciójának egyetlen magyar résztvevője volt.

Az irodalom művelői közül is sokan nyugszanak itt: például G. Dénes György, a Karády-slágerek szövegírója, a "Chicago" című, filmen is sikert aratott musical magyar változatát készítette. Furcsa kőkompozíció látható Szabolcsi Miklós irodalomtörténész sírján. Kiemelendő még Palágyi Lajos, akinek filozofikus verseit mára méltánytalanul elfelejtették. Itt nyugvó képzőművészeink közül két festőművész, Gara Arnold és Farkasházy Miklós sírja is megtalálható. Az ipar jeles képviselői közül itt nyugszik Frommer Rudolf fegyvergyáros, a magyar fegyvergyártás megalapozója. Színészeink közül a mára elfeledett, egykoron főleg énekes, vígjátéki szerepeket alakító Keleti Árpád és Kész Rózsi nyugszik itt. A temetőben alussza örök álmát egy 48-as honvéd, Bleuer Ignác is. A temető végében láthatjuk egy katonatemető maradványát is, egyforma kis kövek jelölik a sírokat Pro Patria felirattal. Egyetlen síremlék azonban kiemelkedik a katonatemetőből: a Bauer Gyula tábornok (a híres rossebes hadosztály vezetője) sírját jelző monumentális oszlop.

A nagy mauzóleumok - szemben a Salgótarjáni úti, vagy a Kozma utcai temetővel -hiányoznak a temetőből. Egy azonban már messziről látható: az antik hatásokat mutató, mára már felújításra szoruló Kónyi-mauzóleum, Kónyi Manóé, az országgyűlési gyorsiroda egykori vezetőjéé.

1. Óbudai temető: a budai oldal legnagyobb, működő izraelita temetője
2. A budai oldal legrégebbi zsidó temetője a Csörsz utcai ortodox temető
3. Farkasréti temető: a Budán élő rabbik, kántorok, hitközségi vezetők nyughelye
4. A Dohány utcai zsinagóga temetője
5. Az egyetlen működő ortodox zsidó temető a Gránátos utcában
6. A Salgótarjáni úti izraelita temető: helyrehozhatatlan károkat szenvedett el
7. Kozma utcai temető: hazánk legnagyobb zsidótemetője
8. Kozma utcai mauzóleumok
9. Kozma utcai hírességek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől