Reneszánsz várak és erődítmények

Kőnig Frigyes, az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a vár már gyermekkorunk fantáziáját is megmozgatta, hiszen a fiúk, de a lányok is szívesen építettek a homokban várakat.

A grafikus művész az elmúlt években hobbiból kereste fel és gyűjtötte össze a Kárpát-medence erődítéseit és azok dokumentumait, és mint mondta művészi eszközökkel, de történelmi hitelességgel rekonstruálta a korabeli várakat egy-egy pillanatfelvétel erejéig.

A könyvben egyébként több mint 1500 erődítés alaprajzi grafikája, tervrajza és látványképe látható, de Kőnig Frigyes azóta további 200 erősségnek készítette el a grafikáját.

A magyarországi várakról szólva elmondta, hogy a középkorban épült gótikus és reneszánsz stílusú várak napjai az 1700-as években leáldoztak, mert egyrészt megszűntek az országban a hadi cselekmények, másrészt a magas fenntartási költségeket már nem bírta vállalni sem az állam, sem a közép- és főnemesség. A közkeletű hiedelemmel szemben a várak többségének pusztulását tehát nem annyira a hadi események, hanem a funkcióvesztés miatti kiürülés okozta.

A mostani kiállítás anyaga a könyvben szereplő várak közül a reneszánsz korból mutat be néhányat, így a kerek saroktornyos várkastélyokat a felvidéki Nagybiccséből, Vágsellyéről és Pruszkáról, de látható a tárlókon az olasz Paoló Mirandolina gyulai erődítési tervei is, valamint a végvárrá átalakított Gyulai Várpalota látképe a XVI. század közepéből.

A látogatók megtekinthetik az Esztergomi Vár felméréséről szóló grafikát is, amelynek különlegessége, hogy tartalmazza a Vízivárosnak azt a falszakaszát is, ahol Balassi Bálintot 1594-ben halált okozó sérülés érte a vár ostromakor.

A kiállítást, amelyet Hiller István kulturális miniszter nyitott meg március 12-ig munkanapokon délelőtt kilenc órától 16 óráig tekinthetik meg az érdeklődők.