400 éves hagyomány szerint hűsölnek a japánok a forróságban
2004. augusztus 24. 11:57
Tokió utcáin és kertjeiben a hőség ellen újabban egy 400 éves szokást felelevenítve védekeznek: hagyományos nyári kimonóba öltözve többszázezren fröcskölik a vizet.
Korábban
 |
 |
Újra hódít a japán bento A Nippon Restaurant Enterprise legújabb fejlesztései olyan hordozható kis bento dobozok, melyek a kétezer éves japán étkezési kultúrában gyökereznek. |
|
|
Japán hetek |
|
|
Szamurájvirtus |
A többnyire a kertekben és az utcán zajló nyári hűsítő fröcskölődés japán szokása, az Uchimizu, a 17. századból, a Japán történelem különleges időszakából ered.
A történetírás Edo-korszakként ismeri Japán 17-19. század közepéig tartó zavartalan belső fejlődését jelentő, szilárd és békés korszakát. 1603 és 1867 között Japán gyakorlatilag függetlenül, mindenféle külföldi hatástól elszigetelten fejlődött.
1600-ban, pontosan abban az évben, amikor William Adams Oita-nál hajótörést szenvedett, majd felfedezte Japánt, Tokugawa Ieiasu megszerezte a hatalmat az egész ország felett. Megalapította a Tokugawa sógunátust, fővárosát pedig Edo-ba helyezte (mai Tokió), hatalma jeléül Kiotó-ban felépítette a Nijo-várkastélyt.
A spanyol és portugál misszionáriusokat és az angol kereskedőket kiközösítették, a kereszténységet betiltották, és egy időben üldözték is. Csak néhány holland kereskedő számára engedélyezték Nagaszakiban a kikötést, így került be a nyersselyem, a cukor és egyes gyógyszerek.
Az Ebo-korszakhoz számos izgalmas japán kulturális örökségként elkönyvelt hagyomány kialakulása kapcsolódik. Ekkor alakult ki a kabuki színjátszás, melyben a színészek előbb nők, később csak férfiak voltak, illetve a mindennapi élet történeteit zsánerképekben megfestő ukiyo műfaja, valamint a fametszés művészete is.
Az ekkor népszerűvé lett népi hűsölést manapság a helyi közösségek sok helyütt életre keltik: tavaly Tokióban 340 ezer ember vett részt a hagyományos nyári fröcskölésben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
