2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A korona elásásának története

2004. augusztus 23. 10:08

Épp 155 évvel ezelőtt Szemere Bertalan Orsován elásta a koronát, és oly jól őrizte a titkot, hogy az osztrákok is csak négy évvel később bukkantak rá.

Az úr az életével játszik

A magyar koronát és a koronázási ékszereket 1790 óta rövid megszakításokkal a Budai Várban őrizte a koronaőrség. Az 1848-as forradalom alatt a közvélemény eleinte nem nagyon foglalkozott az ékszerek sorsával. Először 1848. szeptember 28-án, Lamberg Pestre érkezésének napján terjedt el a hír, hogy az ékszereket ellopták. A koronaőr, Ürményi Ferenc azonnal ellenőrizte a koronát, majd biztosította az Országos Honvédelmi Bizottmányt, hogy az értesülés puszta rémhír volt, az ékszerek sértetlenül a helyükön vannak.


Novemberben ismét terítékre került a korona ügye, ekkor Kossuth Pálffy Jánost, az országgyűlés alelnökét, az OHB tagját és másik három képviselőt azzal bízott meg, ellenőrizzék a koronázási ékszereket. Pálffyék feltörték a koronát rejtő láda pecsétjét, és megbizonyosodtak az ékszerek meglétéről - bár az egyik kisebb ládát nem tudták kinyitni, mert nem találták a kulcsát.


Bónis Samu (1810-1879)
1848. decembere, Ferenc József császári trónra lépése után ismét aggodalom támadt a korona iránt, ám nem anyagi, sokkal inkább közjogi szempontból. Besze János képviselő a ház ülésén elmondta: nem magáért a koronáért, hanem a magyar alkotmányosságért aggódik, hisz "meglehet, hogy a koronát elvitték, s aztán tudtunk nélkül majd egy csoport magyar és pap egyszer csak egy megkoronázott királlyal jőnek közinkbe". A képviselőház sorshúzás útján kiválasztott 12 képviselőt, akiknek minden körülmények között fel kellett nyitniuk a ládát. A bizottság kiegészült a felsőház 6 képviselőjével, s az ő jelenlétükben Ürményi koronaőr végre feltörte a láda zárát is. A 18 tagú bizottság megállapította, hogy a korona és az ékszerek a helyükön vannak és sértetlenek, majd elrendelte, hogy a régi láda kijavításáig egy új ládában helyezzék el őket.


December 30-án a móri vereség hírére Kossuth utasítota Ürményit, hogy gondoskodjon a koronázási ékszerek Debrecenbe szállításáról. Bónis Samu képviselő 12 gránátos kíséretében a Lánchídon átszállította az ékszereket Pestre, majd felrakta őket a szolnoki vonatra. Egy ismeretlen az állomáson felszólította, hogy inkább Vácnak irányítsa az ékszereket, mire Bónis pisztolyát előhúzva így felelt: "Ha valami akadály lenne menetelemben, az úr az életével játszik". A vonat balesetet szenvedett: a kocsi feldőlt, s a korona a méteres hóba zuhant, de nem sérült meg.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár