2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az elveszett oltár fosztogatói

2003. november 4. 13:51

Korábban

Az emlékezés napja
Az 56-os forradalom leverése után 1956 embert ítéltek halálra
Újratemetik az utolsó Romanov-cár anyját
A dán külügy minisztérium megerősítette, hogy II. Miklós, az utolsó orosz cár anyjának hamvai visszakerülnek Szentpétervárra
Oldtimer szuperbusz
Ikarus 311 típusú autóbuszt újított fel a Hajdú Volán Rt. műszaki csoportja

Évtizedekbe telt amíg rádöbbentek a lelőhely jelentőségére

Chichen Itza a maja metropolisz
Cancuén városát, ahol az oltárt találták, már 1905-ben felfedezték, de az õserdõvel borított palotakomplexumot akkor nem ismerték fel, pedig csak száz méterre jártak tõle, a várost kis településnek vélték.

Az 1960-as években diákok kutatták a romvárost, õk már rábukkantak a palotára, de jelentéktelen méretûnek hitték. 1999-ben azután a régészek Petexbatun maja települést kutatva egy házassági szerzõdésre bukkantak, amely szerint az ottani uralkodó Cancuénbõl nõsült. A királyné palotája sokkal tartósabb anyagból épült, és sokkal finomabban volt kimunkálva, mint a helyi királyi épületek. Ebbõl arra következtettek, hogy a királyné szülõvárosából hozott magával mesterembereket.

Ez terelte a figyelmüket ismét Cancuénre, ezért kezdtek ott újabb vizsgálatokat. Rájöttek, hogy a palota nem kicsi, a megmûvelt földek között szigetként álló, õserdõvel borított domb egészét elfoglalja. Már két hete vizsgálták a dombtetõn a palotát, amikor az egyik régész megbotlott, elesett, és fektében meglátta, hogy a domb platója, amelyen jártak, nem is plató, hanem maga az épület teteje. Némi ásás után aztán kiderült, hogy egyáltalán nincs is ott domb. Amit annak hittek, az teljes egészében egy háromemeletes, hatalmas palota.

Ez azért nem volt látható, mert olyan sûrûn benõtte a dzsungel növényzete, amelyben a legvastagabb fák törzse az öt méteres átmérõt is elérte. A kövezet megakadályozta, hogy ott is földmûvelést folytassanak a környékbeli parasztok, ezért maradt meg ez a terület az õserdõ birodalmának, ezért maradhatott fenn meglepõ épségben.

Cancuén városa virágkorában több ezer lakost fogadhatott be. Számos szépen megmunkált mûtárgyat találtak ott a régészek, de háborúk nyomára egyáltalán nem bukkantak. Úgy tûnik, hogy a város a Pasion folyó adottságait kihasználó békés kereskedõ város volt, jade, tükörkészítésre használt pirit, és borotvák és kések készítésére használt obszidián kereskedelmével foglalkozott a maja alföld és felföld között. Ez azért meglepõ, mert a régészek eddig azt hitték, hogy minden maja királyság háborúkból, zsákmányolásból gazdagodott meg.



Palenque maja város temploma
Cancuén város a klasszikus maja korszakban (300-tól 900-ig), a VII. század elején élte virágkorát, amikor is uralmát kiterjesztette Petén egész déli részére. Hatalmát a gazdaságban betöltött fontos szerepének köszönhette. A városnak a jade, a pirit és a kések alapanyagaként szolgáló obszidián-kereskedelemre monopóliuma volt. A lelőhely környékén a kutatók például 18 kilogrammos jade-tömböket találtak és nagy mennyiségben piritet. A jadét a maják apró darabokra törték, és amuletteket, valamint ékszereket készítettek belőlük.

A város szállítás szempontjából is előnyös helyen feküdt. A hajózható Río Pasionon szállították a termékeket. Demarest szerint nyilvánvaló, hogy az itt élők igen jómódúak voltak. A palota mellett délre megtalálták a mesteremberek lakóházait, valamint - maja szokás szerint - a padlók alá temetett csontmaradványaikat. Az egykori iparosok fogait jade darabokkal egészítették ki, amely más területeken főként a királyok kiváltsága volt, a tetemek mellett számos kerámia, valamint művészien kidolgozott fejdísz hevert.

A várost a maja világ egyik legősibb, 300 körül alapított dinasztiája kormányozta. Az itt élők nem voltak harciasak, a feliratok szerint a késő klasszikus korban számos szövetséget kötöttek a szomszéd királyságokkal. Egy petexbatúni felirat szerint például 730 körül To K'in K'awil, Dos Pilas-i herceg házasságot kötött a cancuéni Ix Chac K'awil Ix hercegnővel ez a felirat vezetett később a város jelentőségének felismeréséhez.

Demarest vezető régész szerint, a városnak fénykorában több ezer lakosa lehetett, és valamikor a IX. század közepén néptelenedett el. A pusztulás pomtos okát, vagy okait még nem ismerik.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár