Sándy Gyulát, a Postapalota tervezőjét helyezi a középpontba a Pénzmúzeum kiállítása

A Postapalota esti fényben (Forrás: Pénzmúzeum)

A Pénzmúzeumban megtekinthető kiállítás nem titkolt célja, hogy az ingatlan történetén túl közelebbről is megismertesse az érdeklődőkkel az épület tervezőjét, Sándy Gyula építészmérnököt.

Volt egyszer egy Postapalota (Forrás: Pénzmúzeum)

Kevesek előtt ismert tény, hogy az épület területén, a mai Széll Kálmán téren és környékén a múlt század elején egy téglaégető, illetve egy bányató állt, mely korcsolyázásra és egyéb sportok űzésére adott lehetőséget. Az idillikus környezetet az I. világháború rajzolta át.

A világháború lezárását követően az ország újraindítása érdekében biztosítani kellett az emberek közti gördülékeny kommunikációt. A Magyar Királyi Posta- és Távírda a Széll Kálmán téren lévő telket vásárolta meg, hogy felépítse rajta új postaszékházát.

Csőposta a 20. század első feléből (Forrás: Pénzmúzeum)

A 100 évvel ezelőtt kiírt pályázatot Sándy Gyula építészmérnök nyerte, aki a két világháború közötti első nagyszabású állami beruházás eredményeként megépítette az ország első modern irodaházát.

Az épület Postapalotaként vonult be a köztudatba, a műemlékvédelmi rekonstrukciót követően ma a Magyar Nemzeti Bank tulajdona, és a jegybank által életre hívott Pénzmúzeum helyszíne.

A kiállítás a Postapalota történetét dolgozza fel (Forrás: Pénzmúzeum)

A tárlat a Pénzmúzeumban tekinthető meg, kedd kivételével a hét bármely napján ingyenesen látogatható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai