Egész Magyarország korabeli arculatát meghatározta Hild József munkássága

1789. december 8-án, Pesten látta meg a napvilágot. Apja Hild János építész, Pest első városrendezési tervének készítője volt, így már gyerekkorában megismerkedett az építészet alapfogalmaival. A bécsi akadémián tanult, majd az Esterházyak építésze, Charles (Karl) Moreau mellett dolgozott.

A gyakorlati ismereteket apja építkezésein sajátította el, akinek vállalkozásaiban már 1809-től részt vett. Apja 1811-ben bekövetkezett halálakor félbeszakította tanulmányait, és építőmesteri engedélyért folyamodott a Helytartótanácshoz, amely azonban építőipari gyakorlata elmélyítéséhez kötötte az engedély kiadását.

1816-ban ezért Itáliába utazott, és három éven át kiegészítő tanulmányokat végzett Nápolyban, Rómában, Firenzében és Milánóban, megismerkedett a reneszánsz építészet szerkezeti megoldásaival, az ókeresztény oszlopos-gerendás templomok egyszerűségével.

Hazatérését követően, az 1820-as évektől hosszú ideig ő lett a legtöbbet foglalkoztatott hazai építész, legjelentősebb alkotásai az 1838-as pesti árvíz után születtek. Egyedül Pesten megközelítően 900 tervre kapott engedélyt, és tekintélyes részük meg is valósult.

Sok száz megbízatása, jelentős közfeladatai mellett arra sem jutott ideje, hogy a mestermunka-feladatot elkészítse. Így, bár 1836-tól a bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja, 1842-től Pest díszpolgára volt, csak 1844-ben kapta meg - mestermunka nélkül – az építőmesteri címet. 1854-ben nevezték ki „Pest város architektor-építészévé”.

Hild József teremtette meg azt a belső udvaros, függőfolyosós bérháztípust, amely ma is jellemzi a város belső kerületeit.

Az ő épületei sorakoztak a Kirakodó (később Roosevelt, ma Széchenyi) téren körben: a Diana-fürdő, a Libaschinszky-Koburg-palota, a Lloyd-palota, a Nákó-palota, az Ullmann- és a Wieser-ház (a későbbi Európa szálló) – ma már egyikük sem áll.

A Lloyd-palota 1873 és 1879 között (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

Ő tervezte a régi pesti Városházát, az olaszos, tornyos épületet az Erzsébet-híd építésekor, a Belváros rendezése során bontották le. Egy-két emeletes lakóháza, városi palotája belső kiképzésüket tekintve nem annyira reprezentatív, mint a korszak másik nagy mesterének, Pollack Mihálynak az építményei, klasszicizmusa egyszerűbb.

Pesten még ma is lépten-nyomon találkozni magánmegbízásokból épült Hild-bérházakkal, mint amilyen a Szép utcai Cziráky-palota, a Marczibányi-palota az Október 6. utcában, a Tanzer-ház az Akadémia utcában, a József Attila utcai Derra-ház, a József nádor téri Gross-ház, vagy a Petőfi Sándor utcai Károlyi-Trattner-átjáróház, amely két udvarával akkoriban a belváros legnagyobb lakóháza volt.

Híressé váltak budai nyaralói: a Budakeszi úti Hild-villa és a Csendilla, továbbá a XII. kerületben a Diana úti villa, illetve a Libaschinszky-villa.

Ő tervezte az Üllői út–Nagykörút sarkán álló Mária Terézia laktanyát, a Császár-fürdő klasszicista belső udvarát, a Tigrishez, a Hét választófejedelemhez és az Angol királynőhöz címzett, ma már nem létező szállodákat, valamint a zuglói Hermina-kápolnát is.

A Császár fürdő 1890 után (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

A 19. század első felében működése rányomta bélyegét Magyarország, de elsősorban Pest-Buda építészeti arculatára.

Élete utolsó évtizedében a romantikus historizmus felé fordult, de életművére a klasszicista megoldás a jellemző, a paloták és bérházak mellett meghatározóak e stílusú monumentális egyházi épületei: az esztergomi bazilika, az egri székesegyház, a ceglédi, a szatmárnémeti, a lovasberényi templom, valamint a kunhegyesi református templom („az Alföld katedrálisa”).

Az ő elgondolása szerint kezdték el építeni a pesti Szent István-bazilikát is, de a terveket utóbb Ybl Miklós átrajzolta. Hild tervezte a Deák téri evangélikus templom főhomlokzatát, valamint a Kálvin téri templom oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokát is.

Vidéki épületei közül említésre méltó a csákvári, a gyömrői, a bajnai és a tápiószentmártoni kastély, továbbá Esztergomban a Takarékpénztár, a Bibliotheka és a Papnevelde épülete.

Nagyszabású életműve ellenére utolsó évei magányban és visszavonultságban teltek: 1861-ben 1000 forintos építészi fizetését megvonták, és hetvenen felül már alig kapott munkát (ekkortájt épült a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank épülete, a későbbi Gerbaud-ház a mai Vörösmarty téren).

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza (Gerbeaud-ház) 1896 után (Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

A közvélemény számára szinte észrevétlenül, 79 éves korában halt meg tüdőgyulladásban 1867. március 6-án Pesten a Fő (ma Arany János) utcai lakásában.

A magyarországi klasszicista építészet egyik legnagyobb alakjának földi maradványait két nappal később a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra. Nevét Budapesten egy tér és egy általános iskola, Dunaújvárosban és Győrben szakközépiskola őrzi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága