Rabszolgából Hajnalcsillag: Sass Flóra, Afrika felfedezőnője

Expedíció az ismeretlenbe

Szerelem első látásra

Életrajzában számtalan különleges ember is felbukkan. Előfordul köztük A kaukázusi krétakör történetét idéző névtelen kiscseléd, korának legnagyobb hatalmú uralkodónője, sok-sok szerencsétlen sorsú rabszolga… végül pedig egy kíváncsi leszármazott, aki a múlt század hatvanas éveiben Angliában egy fekete tikfa ládából előbányászta a kéziszövésű „damur”-ba, a nyers pamutvászonba kötött két vékonyka kötetet, Sass Flóra naplóját, amely egykor éveken át utazott együtt tulajdonosával harcosokkal teli bozótokban, végtelen fűtengereken át.

A férje tervezte férfiruhában, feje felett napernyővel, övében pisztollyal utazó asszony egészen új, szokatlan szemszögből, érzékeny női megfigyelésekkel átszőve mesél a korabeli gyarmatosítás mindennapjairól, a helyi törzsek életéről – nemegyszer életveszélyek után, mégis higgadtan vetve papírra sorait. Úgy, ahogy addig senki sem írt a korabeli nagy felfedezők közül.

Bár végrendeletében azt kérte, hogy minden iratát égessék el, szerencsénkre naplója és néhány levele fennmaradt.

Gyerekkoráról szinte semmit sem tudunk: születésének időpontját egyesek 1841-re, mások 1842-re teszik, de van, aki 1845-re „saccolja”. (Maga Flóra 1841. augusztus 6-át jelölte meg születése napjául.) De nemcsak ez a dátum, hanem származása is vitatott: elmagyarosodott német katonatiszt törvénytelen lánya volt-e, vagy székely kisnemesi családban jött a világra? Ahány forrás, annyi különböző feltételezés. Abban viszont egyetértés van, hogy szüleit és testvérét 1849-ben mészárolták le a Nagyenyedre támadó román parasztok: a kislányt egy névtelen „oláh” dada mentette meg, aki sajátjának vallotta a gyermeket.

Tőle került Flóra az erdélyi örmény Finnian családhoz, amelynek feje Bem seregében volt őrnagy, és amelynek tagjai szintén menekülni kényszerültek a megtorlások elől az elbukott szabadságharc után. Végül a törökországi Vidinbe vetődtek, mint annyi más magyar emigráns.

A városban óriási káosz uralkodott. (Hogyan is írta Kossuth Lajos híres vidini levelében? „Itt van a híves ősz. Az emberek halnak, mint a legyek…”) A nagy zűrzavarban a szép, szőke kislányt valószínűleg leánykereskedők rabolták el és adták el egy háremnek, tragédiáját talán sohasem ismerhetjük meg a maga teljességében.

Samuel Baker

Flóra életében hatalmas fordulatot Samuel White Baker megjelenése hozott. A férfi 1821-ben Londonban született, igen gazdag családban. Korán nősült, de 1855-ben meghalt a felesége, aki után négy lánygyermek maradt anya nélkül. Baker élete sem szűkölködött kalandokban. Ceylonban mintagazdaságot alapított, amely hamar tönkrement. Utána a férfi elvállalta a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő vasútvonal építésének felügyeletét, és elutazott a Balkánra, ahol ceyloni maharadzsa barátjával vadászgatva keresett feledést a felesége halála miatti bánatra. 1859-ben Vidinbe is eljutott.

A város akkoriban illegális rabszolgapiacáról volt hírhedt, ahol még hasist is árultak. A rabszolgapiacon Baker felfigyelt egy 18 év körüli, rendkívül szép, magas, szőke lányra, akiről csak annyit tudtak a kereskedők, hogy bár Florence Finniannak hívják, magyar származású. Öt fontsterlingért árulták, de a legenda szerint Baker többet is megadott volna a kortársak szerint is gyönyörű nőért. Meglátni és megszeretni – állítja Anne Baker angol írónő is férje dédanyjáról szóló, azokat a bizonyos leveleket és naplórészleteket tartalmazó, 1972-ben Morning Star, azaz Hajnalcsillag címen Londonban megjelent könyvében.

1. Szerelem első látásra
2. A Nílus rejtélye
3. Titkos küldetésen

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe