„Legalább a kerete megvan” – a Mona Lisa elrablásának hihetetlen története
2022. május 14. 16:20 Kanyó Ferenc
Manapság már rendkívüli biztonsági intézkedésekkel óvják a Louvre-ban Leonardo da Vinci legismertebb alkotását, a Mona Lisát. Erre a párizsi múzeumnak minden oka megvan, hiszen 1911-ben a festményt egész egyszerű módszerekkel lopták el. De vajon ki tervelte ki ezt a briliánsnak tűnő bűntényt, és hogyan sikerült elemelni a világhírű műalkotást?
Korábban
Pánik a múzeumban
1911. augusztus 22-én Louis Béroud francia festő felkereste a Louvre-t, mert néhány vázlatot akart készíteni a Mona Lisa au Louvre című képéhez. Amikor a híres festménynek helyet adó terembe lépett, a Mona Lisa helyén csupán négy vasszeget látott, amelyekre korábban a képet felfüggesztették.
A festő meg is kérdezte a személyzetet, hogy mi történt az alkotással, de ekkor még azt a feleletet kapta: bizonyára elvitték fotózni. Ez egyébként nem számított ritkaságnak, különböző képeslapokhoz, prospektusokhoz számtalanszor fényképezték a Mona Lisát.
Amikor azonban Béroud órákkal később visszatért, és a festmény még mindig nem lógott a helyén, kérdőre vonták a fényképészeket, hogy mi tart ennyi ideig. Kiderült, hogy a fotográfiai műhelyben egyáltalán nem tudnak arról, hogy elkérték volna a remekművet, így az egész épületben lázasan keresni kezdték.
Miután rájöttek, hogy a festmény eltűnt, értesítették a rendőrséget. A hatóságok délben lezárták a múzeumot, és a látogatókat csak egyesével engedték ki.
A végigkutatott múzeumban csupán a kép rámáját és az üvegét találták meg egy kis lépcsőházi átjáróban, de sem a tettes, sem pedig a Mona Lisa nem került elő. Az eset hatalmas hullámokat vetett Franciaországban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap