„Legalább a kerete megvan” – a Mona Lisa elrablásának hihetetlen története
2022. május 14. 16:20 Kanyó Ferenc
Korábban
Összeesküvés?
Hiába került meg az ellopott kép, a korábbi nagy sajtóhírverésnek köszönhetően nem csillapodtak a kedélyek. Többen is úgy vélték, hogy valószínűtlen a magányos tettes verzió. Peruggia ugyanis alacsony termetű, körülbelül 160 centi magas volt, és ugyan a Mona Lisa egy kifejezetten kis méretű kép, de sokak szerint nem tudta volna azt elrejteni egy munkaköpeny alatt, így társak nélkül nem hajthatta végre a rablást.
Gabriele D’Annunzio, az ismert olasz nacionalista költő állította először azt, hogy ő áll a rablás mögött. Ez az elmélet annak ellenére sem terjedt el, hogy Peruggia maga is folyamatosan a hazafias motivációit hangoztatta.
Egészen más sztorival állt elő egy Karl Decker nevű újságíró a The Saturday Evening Post hasábjain 1932-ben. Állítása szerint Marokkóban találkozott egy Eduardo Valfierno nevű, magát márkinak kiadó argentinnal, aki elmesélte neki, hogy a Mona Lisa elrablása csak egy nagyobb terv részét képezte.
Ezek szerint Peruggiát Valfierno győzte meg a rablásról, és ő bízta meg Yves Chauldront, egy biztos kezű francia hamisítót, hogy készítsen hat másolatot Leonardo művéről. Miután ez megtörtént, Valfierno eladta a hamisítványokat darabonként 300 ezer dollárért, ezt követően pedig Peruggia lebukásával már visszakerülhetett a múzeumba az eredeti festmény.
Bár a történetet még mindig gyakran emlegetik, valójában semmilyen adatunk sincs arról, hogy Valfierno létezett volna. Ugyanez a helyzet Yves Chauldronnal is, akinek a neve kizárólag ebben a történetben fordul elő, és akinek nem ismerni egyetlen hamisítványát sem. Az emlegetett hat másolatból nem került elő soha egyetlen darab sem. Sokkal valószínűbb, hogy az egész történet Decker fantáziájának szüleménye, aki fel akarta kelteni a gyanút, hogy a Párizsban manapság látható kép esetleg egy hamisító mesterműve.
Hogyan került Franciaországba?
Peruggia többször emlegette, hogy a kép Olaszországot illeti. Látott ugyanis egy tudósítást arról, hogy Napóleon csapatai mennyi kulturális kincset hurcoltak a francia fővárosba, és valószínűleg azt gondolta, hogy a Mona Lisa is ezek között lehetett. Valójában sokkal prózaibb körülmények között került Párizsba.
I. Ferenc király meghívására Leonardo da Vinci Franciaországba ment, hogy a királynak dolgozzon. Vélhetően már korábban elkezdte festeni a Mona Lisát, és Franciaországban fejezte be. Valószínűleg a francia uralkodó a művész halála után megvásárolta Salaìtól, Leonardo segédjétől.
Ezt követően a francia forradalomig a királyok palotáiban függött. Napóleonnak azonban egy kis köze mégis volt hozzá: uralkodása idején a festményt a Tuileriák palotájában lévő hálószobájába vitette.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon
- Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról
- Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
- Máig megoldatlan az ujj nélküli váci apáca rejtélye
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap