Öt halálos áldozatot követelt a Vaslady elleni merénylet
2021. október 12. 08:06 MTI
37 éve, 1984. október 12-én kísérelt meg merényletet az északír katolikus terrorszervezet, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) Margaret Thatcher brit miniszterelnök ellen a Konzervatív Párt brightoni konferenciája alatt. A detonációban öt ember vesztette életét, köztük Anthony Berry konzervatív képviselő is.
Korábban
Az írek több évszázadon át küzdöttek az angol uralom ellen, harcukat 1921-ben koronázta részleges siker, amikor létrejött a független ír állam. Az ír sziget északkeleti része, Ulster azonban brit fennhatóság alatt maradt, s itt állandósult a viszály a katolikus írek és a protestáns angol telepesek leszármazottai között. A politikai megoldás keresése helyett mindkét fél erőszakhoz nyúlt, egymást követték az autóba rejtett pokolgépek robbanásai, a merényletek, a gyilkosságok és az emberrablások.
A terrorcselekmények zömét az elszakadást célul kitűző katolikus IRA követte el, amely a második világháború után ugyan egy időre beszüntette tevékenységét, ám 1956 után újra hallatott magáról. A hetvenes évektől egyre több volt a tömeges halált okozó IRA-merénylet, 1979-ben meggyilkolták Lord Mountbattent, II. Erzsébet királynő unokatestvérét is, a nyolcvanas években pedig az „egy angliai robbantás felér száz írországival” elvet vallva tevékenységüket kiterjesztették Angliára.
Legmerészebb akciójuk az 1984-es brightoni merénylet volt, amely célpontjának Margaret Thatcher brit miniszterelnököt és konzervatív kormányának tagjait szemelték ki, akik a helyi Grand Hotelben szálltak meg a Konzervatív Párt kongresszusának idejére. Thatchert az IRA azért is célpontnak tekintette, mert utasítására a brit hatóságok az IRA elfogott tagjait közönséges bűnözőkként, és nem politikai fogolyként kezelték, s ezen még azután sem változtattak, hogy az IRA tíz bebörtönzött tagja belehalt az éhségsztrájkba.
A már 1981-től tervezett merénylet előkészítését jóval a pártkonferencia előtt megkezdték. Patrick Magee IRA-aktivista szeptemberben álnéven jelentkezett be a Grand Hotelbe és telepítette szállodai lakosztályának fürdőszobájában a fél mázsa súlyú, időzített pokolgépet.
A pokolgép 1984. október 12-én hajnalban 2 óra 54 perckor lépett működésbe, s csak hajszálon múlt, hogy a terroristák nem érték el céljukat. A következő napi beszédén dolgozó Vaslady néhány perccel a detonáció előtt lépett ki fürdőszobájából, amelyet a robbanás teljesen megsemmisített, a politikus így csodával határos módon sértetlen maradt.
A detonációban öt ember vesztette életét, köztük Anthony Berry konzervatív képviselő és John Wakehamnek, a tory frakció vezetőjének a felesége, maga Wakeham súlyos sérülésekkel került kórházba. Összesen harmincan sebesültek meg a több emelet magasból leomló tégla, törmelék és üveg között, Norman Tebbit kereskedelmi és ipari minisztert csak négy óra elteltével tudták kiszabadítani a romok alól, felesége gerincsérülés következtében mozgásképtelenné vált. A viktoriánus korban épült szálloda középső részén nyolc emelet omlott le, itt volt Geoffrey Howe külügyminiszter lakosztályának dolgozószobája is, de maga az épület nem dőlt össze.
Az IRA azonnal magára vállalta a felelősséget, közleményükben azt írták: „Ma nem voltunk szerencsések, de egyszer azok leszünk. Önöknek mindig szerencséseknek kellene lenniük. Teremtsenek békét Észak-Írországban, és a háború véget ér”. A Vaslady megőrizte higgadtságát, közvetlenül a robbantás után már interjút adott, és nem változtatott a kongresszus menetrendjén sem.
Záróbeszédében a merényletet az ország demokratikusan választott kormányának megbénítására tett kísérletnek minősítette, és párhuzamot vont az akkor nyolcadik napja folyó bányászsztrájk között, mondván: mindkét akció egy szervezett forradalmi kisebbség műve, amely a demokratikusan megválasztott kormányt akarja eltávolítani.
A merénylet tettesét, Patrick Mageet 1985-ben fogták el és a következő évben nyolcszoros életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték: A börtönből 14 év után, 1999-ben az előző évi nagypénteki észak-írországi békeegyezmény keretében szabadult. Az IRA 2005-ben bejelentette, hogy felhagy a fegyveres harccal, és Írország demokratikus egyesítését politikai eszközökkel akarja elérni. A megbékélés jegyében Magee és a merényletben elhunyt konzervatív politikus lánya 2009-ben, a robbantás huszonötödik évfordulóján együtt vett részt a brit parlament épületében szervezett megemlékezésen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap