Lenin, a vérbajos
2004. július 6. 11:00
Lenin szifiliszben szenvedett. Ez a betegség azonban nem szerepel a kórlapján, mivel annak idején szégyenletesnek tartották.
A diagnózis nem új, de a tanulmány, amelyet az orvosok Vlagyimir Lerner, az izraeli Béer Seva mentálegészségügyi központ pszichiátriai osztályának vezetőjével az élen elkészített, minden bizonnyal a legteljesebb és a legmeggyőzőbb ebben a témában - idézi a milánói Corriere della Sera című napilap a European Journal of Medicine-t.
Az orvosok következtetésüket többek között azzal támasztják alá, hogy az orosz bolsevik forradalom vezéralakját salvarsannal kezelték, ezt a gyógyszert pedig abban az időben kizárólag a szifilisz ellen használták. Deborah Hayden kutatásai szerint Lenin egyes életrajzírói is utaltak arra, hogy kezelő orvosai gyanították: páciensük ebben a betegségben szenved, de egyikük sem gyűjtötte be az esettel kapcsolatos összes információt.
Az izraeli orvosok szerint Lenin minden valószínűség szerint Nyugat-Európában kapta el a kórt, még a forradalmat megelőző években. Sokáig küzdött a gyógyíthatatlannak tartott betegség ellen, amely az idő múlásával egyre pusztítóbb, egyre fájdalmasabb tünetekkel jelentkezett. Lerner szerint a betegségnek politikai kihatása is volt, mivel agyi problémákat okozott és gátolta Lenint abban, hogy erős kézzel és következetesen lépjen fel Sztálinnak a hatalom megragadására irányuló mesterkedéseivel szemben.
Az orvostársadalom azonban úgy véli: perdöntő bizonyítékot csak a DNS-vizsgálat hozhatná meg. Ezt el lehetne végezni Lenin agyvelején, amelyet egy moszkvai tudományos intézetben őriznek. Eddig azonban a kérést mindig elutasították. Lerner és kollégái ezzel együtt kitartanak álláspontjuk mellett. "Ha az egész esetet úgy vizsgálná egy neurológus, hogy előtte a kórlapról eltüntetnénk Lenin nevét, a diagnózis egyértelműen szifilisz lenne" - mondják.
(MTI Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 2024.05.10.
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 2024.05.10.