2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ritkán volt része boldog házasságban az Árpád-házi királylányoknak

2021. február 27. 12:50 Kanyó Ferenc

Egy királyi dinasztia történelmi beágyazottságát nemcsak az határozza meg, hogy hány évszázadig uralkodott az általa birtokolt területeken, hanem az is, hogy mai szóval élve, milyen nemzetközi kapcsolatokat épített ki. Az Árpád-ház e tekintetben nem panaszkodhat, hiszen a dinasztiából származó királyi lányok Európa csaknem minden szegletébe eljutottak. De vajon hogy boldogultak az új környezetükben? Milyen szerepet játszottak új otthonuk politikájában?

Árpád-házi császárnék

A középkori Európa két legrangosabb titulusa kétségtelenül a német-római és a bizánci császári cím volt, mindkettő az ókori Róma uralkodóinak eszmei örököseként tartotta magát számon. Éppen ezért a középkorban rendkívül jelentős presztízzsel bírt, ha egy dinasztia házasság révén szövetségese tudott lenni a két birodalom valamelyikének, azaz császárnét adhatott Bizáncnak vagy a Német-római Birodalomnak. Az Árpád-házból utóbbi nem került ugyan ki, de a konstantinápolyi birodalomba három magyar császárné is jutott.

Az első bizánci császárné Szent László lánya, Piroska (1088 k.–1134) volt, aki a birodalmat újra megerősítő Komnénosz-dinasztia császárához, II. Ióannészhez (1118–1143), vagy magyaros elnevezéssel, Jánoshoz ment feleségül. Bizáncban az Eiréné nevet vette fel. Ezt a frigyet – külpolitikai helyzetét megerősítendő – Könyves Kálmán hozta tető alá 1104-ben. A férje mellett Piroska elsősorban vallásos cselekedeteivel tűnt ki, a kormányzásba nem szólt bele. Éppen ezért láthatjuk őt például a Hagia Sophia vagy a Pantokrátor-kolostor mozaikjain, utóbbit maga a császárné alapította. Nyolc gyermeke született, többek között a trónt később megöröklő Mánuel bizánci császár is.

Margit (1175–1223) legidősebb lánya volt III. Bélának és Antiochiai Annának, s ő lett második felesége II. Iszaakiosz, vagy magyarosan II. Izsák bizánci császárnak, aki kétszer is trónra került (1185–1195, 1203–1204). Az 1185-ös házassága idején mindössze tízéves lány a Mária nevet kapta az ortodox hitre térése után. Neki és a férjének jóval kalandosabb élet jutott, miután 1195-ben II. Iszaakioszt a testvére nem csak letette a trónról, de bebörtönöztette és megvakíttatta. Hogy az egykori császár börtönéveit Margit hol töltötte, nem tudjuk, őt vélhetően kolostorba küldték.

Margit mostohafiának azonban sikerült elmenekülnie, és megállapodott a velenceiekkel és a negyedik keresztes hadjárat vezetőjével, Montferrati Bonifáccal. A keresztesek 1203-ban elfoglalták Konstantinápolyt, és Iszaakiosz visszatérhetett a császári trónra a fia társcsászáraként. A népszerűtlen és a kereszteseket mindenben kiszolgáló uralkodó ellen a bizánciak fellázadtak, mire a keresztesek 1204-ben ismét megostromolták és elfoglalták a várost, megszüntetve egyúttal a császárságot, és létrehozva a Latin Császárságot a helyén.

Mikor Montferrati Bonifác az embereivel a császári palotát fosztotta ki, rátalált az akkor már özvegy, ám a görög források szerint sugárzóan szép Margitra, és még 1204-ben feleségül vette. Mivel császári ambíciói kudarcot vallottak, Thesszaloniké királya lett, ám 1207-ben egy bolgárok elleni csetepatéban elhunyt.

A fiának, Demetriosznak a trónja egyáltalán nem volt biztos, ezért az első éveiben Margit a helyi bárókkal együttműködve kormányzott. Utóbb azonban el kellett menekülnie. Harmadik férje egy Nicolas Saint Omer nevű francia lovag, Boiótia ura volt. Két fiuk született, Béla és Vilmos. Margit végül visszatért Magyarországra, és megkapta a későbbi macsói bánság területét Keve várával. Magyarországra az Iszaakosztól született fiai, Kalojan és Vilmos jutottak el, mindketten ispáni címet kaptak, utóbbi később lovászmester is volt.

Miután a Palailogosz-dinasztia visszaállította a bizánci császárságot 1261-ben, VIII. Mihály még ugyanabban az évben társcsászárává emelte a fiát, II. Andronikoszt. A cím mellé még megszerezte Annának (1260 k.–1281), V. István magyar király lányának a kezét 1274-ben. Anna nem hagyott komoly nyomot a bizánci történelemben, gyermekszülésben halt meg 1281-ben, egy évvel azelőtt, hogy a férje egyeduralkodóvá vált volna. Anna fia, Mihály szintén társcsászár volt, ám még apja életében elhunyt, unokája viszont III. Andronikosz néven lett az egyik legkétesebb hírű bizánci császár.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A II. Ióannész bizánci császárt nyolc gyermekkel megajándékozó Piroskát, Szent László leányát ma is láthatjuk a Hagia Sophia vagy a Pantokrátor-kolostor mozaikjain, utóbbit ő alapítottaV. István magyar király leányának, Annának unokája, III. Andronikosz az egyik legkétesebb hírű bizánci császár lettA Magyarországra menekült II. Vrasztiszláv cseh fejedelem, aki feleségül kapta I. András király egyetlen leányát, Adelhaidot.III. Béla leánya, Konstancia (balra) többször békítette ki két fiát, I. Vencel cseh királyt és Przemysl morva őrgrófot, akik gyakran háborúztak egymássalBoleszláv lengyel fejedelemIV. Béla leánya, Szent Kinga szüzességi fogadalmat tett, lengyel férje pedig követte példájátNagy Lajos dédanyja, Boldog JolánIII. István testvére, IlonaAz Árpád-házi királylányok közül Jolánta volt az, aki a legtávolabb került, mégpedig az aragóniai udvarba. Férjét, Jakabot még terhesen is követte a hadjárataira.IV. Béla lánya, Konstancia rendkívül boldogtalan volt a halicsi fejedelem mellett, még férje életében zárdába vonultV. István lánya, Mária unokája, Károly Róbert javára mondott le magyar trónigényéről
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár