Naponta csaknem 1000 brit katona vesztette életét hónapokon át a Somme-nál
2020. november 18. 13:59 Múlt-kor
Közel öt hónap mészárlás után, 1916. november 18-án Sir Douglas Haig, a Brit Expedíciós Hadsereg főparancsnoka leállította a júliusban a Somme folyónál megindított antant-offenzívát. Véget ért a történelem valaha volt egyik legvéresebb összecsapása, amelynek során a szövetséges haderő mindössze 10 km-es mélységben nyomult be a német védelembe.
Korábban
A britek vesztesége 420 ezer, a franciáké 200 ezer, a németeké pedig mintegy félmillió főre tehető. A somme-i vágóhídon naponta 893 brit katona vesztette életét, aki pedig túlélte – mint az első világháború legfiatalabb katonája, az akkoriban mindössze 13 éves Sidney Lewis – sohasem felejtette el a borzalmakat.
A somme-i támadás elsődleges célja a Verdunt védő francia hadsereg tehermentesítése volt. Hét napig tartó tüzérségi előkészítés után július 1-jén indult meg a gyalogsági támadás, amelyben a brit hadsereg gerincét – a korábbi ütközetekkel ellentétben – a toborzást elrendelő hadügyminiszterről Kitchener hadseregnek elnevezett lelkes, de amatőr önkéntes haderő adta.
A katonák felkészületlensége és a tábornokok rugalmatlansága katasztrófához vezetett. Első nap közel 20 ezer brit katona vesztette életét, 38 ezren pedig megsebesültek. 1916. július 1-jét mindmáig a brit hadtörténet legnagyobb tragédiájaként tartják számon.
A csata azonban folytatódott. A brit hadsereg szeptember 15-én a somme-i offenzíva során vetett be a történelemben először tankokat, amelyeket ekkor még az ellenséges gépfegyverállások leküzdésére használtak.
A bevetésre váró 49 harckocsiból végül a meghibásodások következtében csak 32 indult támadásba. Bár a csatamezőn is akadtak technikai problémák, az ellenséges állásokat elérő tankok sokkolták a németeket.
A csatáról megoszlik a szakértők véleménye. Sokan értelmetlen vérfürdőnek tekintik a több mint 4 hónapos küzdelmet, Douglas Haiget pedig csak „somme-i mészárosként” emlegetik, mások azonban úgy vélik, az offenzíva nélkül az antant nem nyerte volna meg a háborút.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
- 10 érdekes tény a csók kultúrális történetéről tegnap
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke tegnap
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert tegnap
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum tegnap
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában tegnap
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén tegnap
