Honnan ered a halottak napja?
2020. november 2. 17:12 Múlt-kor
Mindenszentek, halottak napja, Halloween. Egyházi ünnep, babonaként köztünk élő pogány szokások, átvett amerikai hagyományok és a minderre ráépülő masszív piaci szektor. November 1-je és 2-a ma mindezt magába sűríti, tulajdonképpen mindenki kiválaszthatja, az ünnepkör melyik részével kíván azonosulni. A lehetőségek széles skálája a mécsesgyújtástól a tökfaragáson át a jelmezes bulikig tart.
Korábban
Hitelvek és hiedelmek
A katolikus egyház tanítása szerint november 1-je azoknak a szenteknek az ünnepe, akiknek nincs külön emléknapjuk. A Mindenszentek hagyománya a VII. századra nyúlik vissza és a IX. században vált kötelező egyházi ünneppé. A november 2-i halottak napja a bencés szerzetesek clunyi kolostorából terjedt el a X. században és a XIV. századra már általános szokássá vált. Mindenszentek ünnepéből az utóbbi kétszáz év során lett a halottak napjának előestéje.
A néphit szerint ugyanis a gazdátlan és hontalan lelkek már az ünnepet megelőző este elkezdenek vándorolni. Ezért gyújtanak gyertyát november elsején este, illetve sötétedés után. Az európai szokásrendszerben az egyházi elemek (körmenet, misézés, gyertya, harangozás) az olyan ősi pogány hiedelmekkel keveredtek össze, mint a halottak etetése.
A hiedelem úgy tartotta, hogy e napokban a halottak hazalátogattak, ezért volt szokás számukra megteríteni, sót, vizet, kenyeret vagy egy tál ételt kikészíteni az asztalra. Sok helyen kalácsot sütöttek és kitették a temetőkapura a koldusoknak, hogy ők is megemlékezhessenek elhunyt családtagjaikról. Volt, ahol égve hagyták otthon a lámpát, mialatt a temetőbe kimentek, hogy a hazajáró halottak ne tudjanak „szétnézni”.
Délvidéken az éjszakát is a temetőben töltötték, hogy találkozhassanak a másvilágra került szeretteikkel. Más vidéken pedig úgy tartották, a mindenszentek és halottak napja közötti éjszakán a halottak miséztek. Az ünnep napja munkatilalom alá esett, november első napján nem mostak, nem meszeltek és főként a földmunkát kerülték, hogy ne zavarják meg a halottak nyugalmát.
A reformátusoknál a halottak napja nem hivatalos ünnep, Kálvin még a sírok megjelölését is helytelenítette. A 19. századtól azonban fokozatosan átvették a katolikusok tradícióit, és ezt a tendenciát a Mindenszentek hivatalos állami ünneppé tétele is felerősítette. A szocialista időszakban november elseje számos más egyházi ünnep sorsára jutott és 1951-ben visszaminősítették munkanappá.
Mindemellett az angolszász országok kelta eredetű Halloween ünnepe napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend, vidéki településeken is látni házakat járó, jelmezes gyerekcsoportokat. Vannak azonban e szokás átvételének kitartó ellenzői is, akik a Halloweent a „felkapaszkodó, nyugatiaskodó, globalizált hippiségünk legújabb jelképeként” könyvelik el.
A leginkább Amerikához kapcsolt ünnep a hidegháború korában Kelet-Európában – így a szocialista Magyarországon is – a hivatalos kultúrpolitikában és a sajtóban is egyértelműen megvetés és gúny tárgya volt. A Dolgozók Világlapja így mutatta be olvasóinak 1949 novemberében a Halloweent: „Tudják mi az a Halloween? Úgy ejtik: „hallovin,” és a brutális, esztelen és léha amerikai szórakozások”, sőt „ünnepnapok” egyike.”
A Világ hírei rovatban elhelyezett rövid ismertetőből az is kiderül, hogy ezen az ünnepen az „álarcos szörnyetegeknek” öltözött gyerekek és felnőttek házról-házra járnak, és megváltás fizetését kérik: „Aki nem fizet, annak bepiszkítják a házát, betörik az ablakait s őt magát félholtra verik. Ez az „ünnepnap” különösen jó alkalom betörésekre is, amelyekben már hét-nyolc éves gyerekek és nők is részt vesznek”. A züllött nyugat kritikája mellett a piacgazdaság is kap néhány keresetlen megjegyzést, a cikk szerzője ugyanis nem felejti el mindehhez hozzátenni, hogy természetesen mindez óriási üzlet az „álarcgyárosoknak”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
