Mégsem az Újvilágból hurcolták be a szifiliszt Európába
2020. augusztus 14. 10:51 MTI
A szifilisz már jóval Kolumbusz előtt, a 15. század elején jelen volt Európában a Zürichi Egyetem (UZH) tudósainak új kutatása szerint, amelyről csütörtöki közleményükben számoltak be.
Korábban
A paleogenetikusok eredményei ellentmondanak annak az elterjedt nézetnek, amely szerint Kolumbusz Kristóf és emberei hurcolták be a kórt a frissen felfedezett Amerikából Európába.
A tudósok Finnországból, Észtországból és Hollandiából származó négy emberi csontvázból vettek DNS-mintát, amelyekben a Treponema pallidum baktérium különböző alfajait azonosították. Ennek a baktériumnak az egyik alfaja okozza a szifiliszt.
Az örökítőanyag molekuláris kormeghatározásával, valamint a csontok és a sírokban talált más maradványok szénizotópos datálásával megállapították, hogy a legidősebb baktériumok a 15. század elejéről származnak – olvasható Verena Schünemann paleogenetikusnak és kutatócsoportjának a Current Biology tudományos lap aktuális számában közzétett munkájában.
Az első ismert európai szifiliszjárványok a 15. század végén törtek ki, egy időben Kolumbusz Kristóf amerikai expedícióival. Ebből következtetett arra sok kutató, hogy a kór onnan érkezett Európába. Mások azt feltételezik, hogy a szifilisz Észak-Afrikából terjedt át kereskedelmi kapcsolatok útján.
A szifilisz kórokozóján kívül a tudósok felfedezték a csontokban és más emberi maradványokban a frambőzia trópusi betegséget előidéző baktériumot, a Treponema pallidum pertenuét is. A frambőzia fertőző betegség, amely a bőrt, a csontokat és az ízületeket támadja meg, a trópusokon és a szubtrópusokon ma is előfordul, kórokozója rokona a szifilisz baktériumának.
Adataink azt mutatják, hogy a frambőzia akkoriban elterjedt volt Európában” – idézte a közlemény Schünemannt.
A hollandiai maradványokban egy további, eddig ismeretlen treponemaalfajt is felfedeztek. Az általa okozott kór ma már nem létezik, de a korabeli Európában a szifilisz és a frambőzia mellett szintén fertőzte az embereket.
A talált baktériumok örökítőanyagának elemzésével a kutatók arra következtettek, hogy közös ősük legalább 2500 éve fejlődött ki.
„A szifilisz aligha csak Kolumbusz hajóival érkezett az Óvilágba, tehát talán felül kell vizsgálnunk erről és más treponemális kórokról vallott nézeteinket” – mondta Schünemann a kora újkori európai emberi maradványokban azonosított különböző treponemaalfajok és a teljes családfa felderítése alapján.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.