Kolumbusz igazat mondhatott a Bahamák kannibáljairól
2020. január 15. 16:35 Múlt-kor
Kolumbusz Kristóf 1492-es hajóútja kétségtelenül egy új korszak kezdetét indította el a világtörténelemben. Sok mindent feltételezett az általa felfedezett területekről: a tengeritehenekről azt hitte, sellők, a Bahamákról úgy gondolta, Ázsia részét képezik, az itteni őslakosokról pedig azt gondolta, indiaiak, akik készséggel fogadják a keresztény vallást és a spanyol uralmat – ezek mindegyikéről tudjuk ma már, hogy nem igazak. Van azonban Kolumbusz naplóbejegyzései között egy olyan, amelyről a mai napig vitatkoznak a szakértők: ez a térségben gyakorolt kannibalizmusról szól.
Korábban
A felfedező állítása szerint amikor először partra szállt a Bahamákon, mind őt és legénységét, mind az ott élő őslakosokat kannibálok támadták meg. Kolumbusz az ellenséges törzset a „Caniba” névvel illette.
Leírásában két népről beszél: a békés helyi arawakokról (tainókról), illetve a támadó kanibákról, akiknek nevét az arawakoktól vette át. Innen származik a mai „kannibál” szó is, ugyanis Kolumbusz szerint e portyázó harcosok rendszeresen fogyasztottak emberhúst.
Napjaink néprajzi besorolása részben őrzi e neveket: a tainók által beszélt nyelvet tartalmazó nyelvcsoportot nevezzük ma arawaknak, a ma kalinagónak nevezett canibák tágabb megnevezése pedig – a térség nevét is adva – a „karib” alakot vette fel.
Kolumbusz leírását a kutatók sokáig eleve elvetették: az eredetileg Dél-Amerikából, az Amazonas-medence északnyugati részéről származó karib népek ugyan benépesítették a térség számos részét Kr. u. 800-tól kezdődően, nem akadt nyoma annak, hogy a Bahamákon is megvetették volna lábukat. Egy új tanulmány ennek ellenkezőjéről szolgál bizonyítékkal.
A kutatók a Karib-térségben talált mintegy 100 darab, a 800 és 1542 közötti időszakból származó koponya vizsgálata után arra jutottak, a karib népcsoport tagjai valóban jelen lehettek a Bahamákon akár már Kr. u. 1000 körül.
A korábban számításba vett régészeti leletek a karibok migrációjának legészakabbi pontjaként Guadeloupe szigetét jelölték meg – a Bahamáktól 1600 kilométerre délre. A tanulmány szerzői szerint a főként kerámiamaradványokra alapozott feltételezés nem fedi teljesen a valóságot.
A kép teljesebbé tétele érdekében a kutatók 103 darab, különböző Karib-térségbeli múzeumoktól kölcsönvett koponyát vizsgáltak meg.
A koponyák felépítése alapján három különböző embercsoportot azonosítottak. A Karib-térség legkorábbi lakói a mexikói Yucatán-félszigetről érkeztek Kr. e. 5000 körül, és benépesítették Kubát és az Antillák további északi szigeteit.
Később a mai Kolumbia és Venezuela területéről arawakok érkeztek Puerto Ricóra, Kr. e. 800 és 200 között. E vándorlásokat kőeszközök és kerámiák is alátámasztják.
Végül Kr. u. 800 körül érkeztek karib csoportok Hispaniola szigetére (ma Haiti és a Dominikai Köztársaság), majd Jamaica és a Bahamák felé vették az irányt. Kr. u. 1000 körül már javában hadakozhattak az eddigre a Bahamákon is élő arawakokkal.
Ezek az eredmények tehát alátámasztják a két népcsoport konfliktusának lehetőségét Kolumbusz idejében – a kannibalizmust azonban nem.
A tanulmány szerzői szerint lehetséges, hogy a karibok ellenségeik megfélemlítése érdekében olykor ettek emberhúst, régészeti bizonyíték azonban nincs erre.
Mindazonáltal Kolumbusz kannibál vademberekről szóló beszámolói nagy mértékben hatottak az európai gyarmatosítók az őslakosokkal kapcsolatos gondolkodására.
Habár a spanyol trón eredeti tervei a helyiekkel való emberséges bánásmódot és szolgálataik méltányos díjazását irányozták elő, a helyzet nagyot változott azután, hogy a felfedező a kereszténységet felvenni nem hajlandó emberevőkről számolt be.
„A korona úgy volt vele, hogy ha így viselkednek, akkor rabszolgaságba lehet őket vetni” – mondta el a tanulmány egyik szerzője, William F. Keegan, a Floridai Egyetem régésze.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be tegnap
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában tegnap
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait tegnap
