Az 55 áldozatot követelő csingervölgyi bányaszerencsétlenségre emlékeznek Ajkán

A bányászati hagyományok megőrzését, ápolását végző egyesület elnöke, Gerencsér Hilda az MTI-nek elmondta, hogy a megemlékezésen felidézik az 1909. január 14-én történteket. A bányaszerencsétlenség 55 áldozatot követelt.

Az ajkai Bányászati Múzeum honlapján olvasható összegzés szerint a baleset az Ármin szállítóaknában történt. A légaknában belobbant a bányatűz, az így keletkezett gázok és füst miatt 55 bányász halt meg.

Gerencsér Hilda felidézte, hogy a katasztrófa napján reggel hat órakor 259 ember szállt a mélybe, háromnegyed órával később azonban füstölni kezdett az egyik szellőztető ventilátor.

A kezelő próbálta elhárítani a hibát, de sikertelenül, így a füst egyre jobban szétterjedt a bányában. A bányaüzem vezetői és a munka irányítói próbálták megszervezni a mentést, de ez egyre reménytelenebbé vált a füst és az emberek között kitört pánik miatt.

A mélyben rekedt bányászok az első személyszállító kasokkal még feljutottak, ám a füstben és sötétségben tolongó emberek a kast túlterhelték, amely végül elakadt, megközelíthetetlenné téve a helyszínt.

Ezután más irányból indulva folytatták a mentést, de amikor 11 óra után sikerült a kast elérni, élő embert már nem találtak.

A mentés ezt követően is folytatódott, a segítséget nyújtók közül többen rosszul lettek, ketten életüket vesztették.

A Riethmüller Ármin bányafelügyelőről és igazgatóról elnevezett Ármin-akna 1904 és 1960 között működött, 1965-ban ott nyílt meg az ajkai Bányászati Múzeum. A bányakatasztrófa áldozatainak nevét emléktábla őrzi.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe