Aznap: 1921. április 14.

2019. április 14. 12:20 Múlt-kor

1921. április 14-én, csütörtökön Angliában országos sztrájk fenyegetett, az antanthatalmak szót emeltek az Ausztriában erősödő, a Németországhoz való csatlakozást pártoló mozgalom ellen, Franciaország a Ruhr-vidék megszállásával fenyegette Németországot, üstökös közelítette meg a Földet, Magyarországon pedig számos bűncselekményről és balesetről lehetett olvasni. A magyar olvasók számára a legfontosabb hír végül korszakos jelentőségűnek bizonyult.

Korábban

„Anglia általános sztrájk előtt – Londont sötétség fenyegeti”

A Pesti Hírlap bécsi tudósítójától:
„A Neue Freie Presse Jelenti Londonból: A sztrájkmozgalom óráról-órára terjed. A többi szakszervezet hozzájárulása aggasztó módon szaporodik, úgy hogy most már általános sztrájkról lehet beszélni. Igen aggasztó a villamossági munkások csatlakozása, minek következtében a hét millió lakossal bíró London sötétben fog maradni. Nem kell különös fantázia ahhoz, hogy ennek az erőpróbának óriási következményeivel tisztában legyünk. A helyzet reménytelennek mutatkozik és semmi kilátás sincs arra, hogy a két fél megegyezésre jusson. A bányamunkások ragaszkodnak ahhoz a követeléseikhez, hogy a bányaüzemeket nacionalizálják, hogy egységes munkabért kapjanak és hogy a jól jövedelmező bányák támogassák a deficittel dolgozókat.”

„A bányatulajdonosok azonban a leghatározottabban visszautasítják a nacionalizálást és az állami támogatást. A munkáspárt képviselői felirattal fordulnak a királyhoz, amelyben sajnálatukat fejezik ki afölött, hogy igen költséges és háborús rendszabályokat alkalmaztak, amelyek a népet csak felingerlik és amelyek loyális polgárok ellen Irányulnak, akik törvényes úton életmódjuk nívójának leszállítását akarják megakadályozni.”

Április 15-én, pénteken végül a szakszervezetek úgy döntöttek, nem állnak ki saját sztrájkkal a bányászok mellett – e nap a brit munkásmozgalom „fekete péntekjeként” maradt meg a történelemben.

„A gyermekgyilkos anyát Szolnokra szállítják”

A Nemzeti Újság tudósítása:
„Pató Imrénét született Molnár Jusztinát, a szolnoki gyermekgyilkosság tettesét ma délelőtt ismételten kihallgatták a főkapitányságon. A gyilkos anya eleinte cáfolni próbálta tegnap esti vallomását, de a keresztkérdések hatása alatt beismerte bűnösségét. Patóné azzal védekezik, hogy férje, aki jelenleg fogságban ül, megfenyegette, hogyha kiszabadul, végezni fog a gyermekekkel, akiket nem ismert el magáénak. Ettől való félelmében akarta eltüntetni gyermekeit, s azután öngyilkosságot elkövetni. Miután a gyilkosság Törökszentmiklóson történt, a főkapitányság a gyilkos anyát még ma Szolnokra kísértette.”

„Megindul a Budapest-Belgrádi vonatforgalom”

A Szegedi Új Nemzedék beszámolója:
„A magyar kormány már régebben folytat tárgyalásokat a délszláv kormánnyal a Budapest-belgrádi vasúti közlekedés tárgyában. Tudósítónknak csütörtökön alkalma volt a kereskedelmi minisztérium Szegeden átutazó kiküldöttjével ez ügyben beszélni, kitől a következő nagyjelentőségű felvilágosítást kapta:

„A kormánynak sikerült megállapodnia a délszláv kormánnyal, hogy Budapest és Belgrád között a vasúti közlekedés lehetőleg mielőbb meginduljon. A délszláv kormány már értesítette a magyar kereskedelmi minisztériumot, hogy Szabadkától Belgrádig levő vasúti úttest megrongált részét már kijavították s a kölcsönös forgalomnak nincs semmi akadálya. E nagyjelentőségű vasútvonal felszabadulásával ismét felvehetjük a régi gazdasági összeköttetések fonalát a balkáni országokkal s megindíthatjuk javaink kicserélését. Itt elsősorban Bulgáriára gondolunk arra az országra, amelynek helyzete sok tekintetben hasonló a miénkhez.”

„Franciaország a hadifoglyokért”

A Pesti Hírlap rövidhíreiből:
„A francia kormány Nansen kérelmére, aki az Oroszországban még visszatartott osztrák, magyar, lengyel, román, cseh és szerb–horvát–szlovén hadifoglyok hazaszállítására mozgalmat indított. hozzájárult ahhoz, hogy ebből a humánus munkából maga is ki veszi a részét és a költségekre száztizenötezer font sterlinget adományoz. Előlegül Romban folyósított tizenötezer font sterlinget.”

„Az ántánt Ausztria Németországhoz való csatlakozása ellen”

Az MTI híre a Népszavában:
„Lefevre Pontalis francia követ ma kormánya megbízásából dr. Mayr szövetségi kancellár előtt a. következő nyilatkozatot tette:

Ha. az osztrák kormány képtelen arra, hogy a német birodalomhoz való csatlakozásra irányuló üzelmeknek elejét vegye, a francia kormány megszünteti az Ausztria érdekében megindított segélyakciót és a jóvátételi bizottság teljes jogköre újra föléled.
Az angol és az olasz kormány képviselői csatlakoztak a francia követnek ehhez a lépéséhez azzal, hogy Franciaország visszavonulása a segélyakciótól az akció végét és az erre vonatkozó tervek elejtését jelenti.”

„Jön az üstökös”

A Pesti Hírlap rövidhíreiből:
„A greenwichi csillagvizsgáló közli, hogy újra felfedezték a Pons Sinnecke nevü üstököst. Az üstökös körülbelül május 11-én, a földet tíz nappal megelőzve fogja a föld pályáját keresztezni. összeütközés veszélye nem fenyeget.” (A szóban forgó üstökös neve valójában Pons-Winnecke.)

„Királyellenes tüntetések Görögországban”

Az MTI rövidhíre a Népszavában:
„Baseli jelentés szerint a „Secolo” Athénből a következőket jelenti: A királyellenes tüntetések ismétlődtek. Athénben és a Pireusban elrendelték az ostromállapotot. Azok a csapatok, amelyeknek Kisázsiába kellett volna indulniok, Naupliában föllázadtak.”

„Franciaország megszállni készül a Ruhr-vidéket”

A weimari köztársaság sorozatosan képtelen volt fizetni az antant által diktált jóvátétel részleteit, ezért Franciaország többször ezzel az agresszív lépéssel fenyegette meg, amely végül 1923-ban be is következett. A Nemzeti Újság hírösszeállítása:

„A német kormány új javaslatot terjeszt az antant elé. – A régi javaslat is megfelelő volt.”

„Páris, ápr. 14. A Temps jelzi, hogy a legközelebbi büntetőrendszabály a Ruhr-vidék megszállása lesz. Két tartalékos hadosztály esetleges behívására a megyefőnökök már megkapták az utasítást. – A sovinista sajtó attól tart, hogy Harding az Amerikából visszatérő Viviani által megkísérli rávenni a kormányt, hogy a hadműveletek megkezdése előtt újabb kísérletét tegyen a jóvátétel kérdésének békés megoldására.”

„Berlin, ápr. 14. A birodalmi gyűlés április 20-án ül össze. A helyzetről Simons külügyminiszter az első ülésen nyilatkozni fog. A kormány elhatározta, hogy új javaslatot terjeszt az antant elé.”

„Becs, április l4. A londoni Morningpost párisi jelentése szerint a jóvátételi bizottság arra a meglepő megállapításra jutott, hogy az annak idején tett német ajánlat olyan összegről szól, amely a párisi konferencia részéről követelt összeget meghaladja. Annakidején a londoni konferencia, miután á néniét javaslatokat előterjesztették, már készen is volt az elutasítással, még mielőtt az antant szakértői az ajánlat tartalmáról világos képet szerezhettek volna. Most végre kiderült, hogy az ajánlat, noha a határidőhöz kötött tizenhatmilliárd helyett csak tizenötmilliárd haladéktalan megfizetését kínálta, mégis olyan összeget jelent, amely ténylegesen megfelel annak, amennyit Parisba követeltek.”

„Anglia és Oroszország között helyreáll a kapcsolat”

Az MTI híre a Népszavában:
Az Angolország és Oroszország között helyreállott kereskedelmi kapcsolat alkalmából utasították a tengerészeti népbiztosságot, hogy a legfontosabb kikötökből és az ezekhez a kikötőkhöz vezető utakból az aknákat távolítsa el. Az angol admiralitás kívánságára a külügyi népbiztosság elé kérdőívet terjesztettek az aknamezőkről. A belügyi népbiztosságot utasították, hogy azoknak az angol alattvalóknak, akik még Oroszországban tartózkodnak, a hazájukba való visszatérést tegye lehetővé.

„A német császárné végtisztessége”

II. Vilmos német császár és felesége, Auguszta Viktória császárné a császárság megdöntését követően a hollandiai Doornban éltek, a császárné 1921. április 11-én, a száműzetés sokkja, valamint Joachim fia házasságának összeomlása és a fiú öngyilkosságának hatása alatt összetört, és meghalt.

A Nemzeti Újság rövidhíre:
„Doornból jelentik: A német császárné halála óta sok hollandi, francia és angol újságíró tartózkodik Doornban. A kastélyba folytonosan érkeznek a virágküldemények és részvéttáviratok. Tegnap német repülő jelent meg Doornhan és koszorút dobott a kastélyra ezzel a felírással: 'őfelsége Auguszta Viktória császárnénak végtisztességül'. A holland királynő is virágot küldött a ravatalra.”

„A Horváth-kerti gyilkosság”

A Népszava beszámolója:
„Csütörtöki lapunkban megírtuk, hogy a krisztinavárosi Horváth-kertben szerdán este
Penes Antal főiskolai hallgató leszúrta Fekete Gyula lakatossegédet, aki rövid szenvedés után ott a helyszínen meghalt. A szerencsétlen fiatalembernek aznap volt a 20-ik születésnapja. Penes Antalt bevitték a főkapitányságra és amint most jelentik, a rendőrség csütörtökön délelőtt szándékos emberölés büntette miatt letartóztatta.”

„Egy kis fiú szerencsétlensége”

A Pesti Hírlap napi híreiből:
„Ziczy István hat éves tanulót csütörtökön délután az Alagút-utca és Attila-utca sarkán elgázolta egy autó, amelyet Horák József soffőr vezetett. A gyermek a kerekek alatt nyomban meghalt. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a fiu egy egylovas bérkocsi hátuljára kapaszkodott, amely kocsi az alngutha akart befutni. Az alagút szájánál a gyermek leugrott a kocsi tengelyéről és épen abban a pillanatban robogott el a szembe jövő gépkocsi, melynek egyenesen a kerekei alá bukott.”

A nap legfontosabb híre: megalakult a Bethlen-kormány

Bethlen István 1921-től 1931-ig tartó kormányzása elengedhetetlen volt a Horthy-rendszer stabilitásának kialakításában és megőrzésében, ezt az időszakot napjainkban a bethleni konszolidációként ismerjük.

A Pesti Hírlap címlapjáról:
„A Teleki-kormány lemondásával bekövetkezett válság óta huszonnégy óra sem telt el és az új miniszterelnök: gróf Bethlen István máris megalakította kabinetjét. Szerdán délben kapott megbízást Bethlen a kormányzótól, hogy lépjen érintkezésbe a pártok vezetőivel s csütörtökön délelőtt teljesen kész volt kabinetjével. Bethlen, ellentétben az eddigi gyakorlattal, nem kopogtatott be előzetesen a különböző pártfrakciókhoz, hanem összeállította a kormányát, megbeszélte az új miniszterekkel a legközelebbi jövő munkaprogrammját és a kész kabinettel, a megállapított munkatervvel megy a nemzetgyűlés elé, hogy a többség támogatását kérje. Kétségtelen, hogy egy olyan kormánynak, amelyben szakférfiak mellett a pártok is képviselve vannak több-több miniszterrel és egy olyan kész programmal szemben, amely a pártok politikai céljainak megfelelően akarja irányítani a törvényhozás munkáját, a nemzetgyűlésen már aránylag könnyebb a helyzete.”

(…)

„Gróf Bethlen István délután a kormányzónak előterjesztette minisztériuma listáját, amelyet a kormányzó elfogadott. Az új kabinet tagjai a következők:
Miniszterelnök: gróf Bethlen István.
Külügyminiszter: gróf Bánffy Miklós.
Belügyminiszter: gróf Ráday Gedeon.
Pénzügyminiszter: dr Hegedüs Lóránt.
Földmivelésügyi miniszter: Szabó István (nagyatádi).
Kereskedelemügyi miniszter: dr Hegyeshalmy Lajos.
Vallás- és közoktatásügyi miniszter: dr Vass József.
Igazságügyminiszter: dr Tomcsányi Vilmos Pál,
Honvédelmi miniszter: Belicska Sándor.
Népjóléti és munkaügyi miniszter: dr Bernolák Nándor.
Közélelmezésügyi miniszter: Mayer János.”