Ártatlan civilek lemészárlásától az ágyúzó Jeanne d'Arcig: hét tény a százéves háborúról
2018. november 28. 12:48 Múlt-kor
A százéves háború valójában konfliktusok sorozata volt, amelyet Anglia és Franciaország vívott a francia trón öröklése miatt. IV. Károly francia király 1328-as halálát követően vetélkedés indult trónra lépő unokatestvére, VI. Fülöp és III. Eduárd angol király között, amelyből végül háború kerekedett. Összesen 116 évig tartott, amely alatt számos jelentős csata zajlott, és sok területen változott a hadviselés. Az 1453-as döntő francia győzelem Castillonnál egyben a háború első olyan csatája volt, amelyet a tűzfegyverek döntöttek el. Alább olvasható hét tény erről a sok szempontból meghatározó jelentőségű küzdelemről.
Korábban
Valóban száz évig tartott?
A százéves háborúról mára szinte köztudott, hogy nem pontosan 100 évig tartott. Hagyományosan 1337-től 1453-ig számolják, érdemes azonban távolabbról is tekinteni rá, mint a sokkal hosszabb angol–francia konfliktus egy epizódjára – ezt az 1066-os normann hódítástól számíthatjuk egészen az 1904-es „Entente Cordiale”-ig, amely véget vetett a két ország közötti vetélkedésnek. Az „ősellenséggel” való hosszú konfliktus mindkét ország identitására óriási hatással volt, a százéves háború emlékei pedig különösen élénken fennmaradtak a La Manche mindkét oldalán. Charles de Gaulle francia elnök még 1962-ben is megjegyezte: „Legnagyobb örökös ellenségünk nem Németország volt, hanem Anglia. A százéves háborútól Fashodáig alig hagyott fel az ellenünk való küzdelemmel (…) aligha hajlamos jót akarni nekünk.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után
- 56-os sajtószemle: miről írtak a lapok a forradalom alatt?
- Forradalmi hétköznapok: utcaképek 56-ban
- „Mintha karácsony lenne” – 1956 a hétköznapi emberek szemével
- Élete végéig gyászolta férjét Maléter Pál özvegye
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
