Ma is láthatók Hitler egyik legnagyobb kudarcának maradványai

A Deutsches Stadiont a valaha volt legnagyobb stadionnak álmodták meg a németek. Tervezett méretei impozánsak: 800 méter hosszú, 450 méter széles, 90 méter magas és 400 ezer ember fért volna el benne. Csak egy kis összehasonlítás a kapacitás tekintetében: ma az Egyesült Államok legnagyobb sportpályáján, a Michigani Stadionban „csupán” 107 ezer ember tombolhat összesen, míg a Wembleyben 105 ezer csalódott angol foglalhatott helyet 1953-ban, amikor válogatottjukat 6-3-ra verte az Aranycsapat.

A gigantikus stadion extravagáns tervein 1937-ben kezdtek el dolgozni a németek, az alapkőletételre egy évvel később került sor Nürnbergben. Mielőtt maga a stadion építése kezdetét vette, a német mérnökök egy tesztmodellt készítettek a várostól mintegy 35-40 kilométerre, egy álmos kis bajor falu mellett, ahol a természeti adottságok és a terepviszonyok szinte megegyeztek az eredeti helyszínnel. 18 hónap leforgása alatt a német munkások fel is húztak egy stadiont, ebben csak 40 ezren fértek el, vagyis a tervezett kapacitás egytizedét sikerült elérniük.

A legtávolabbi ülések magasan a fal tetején kaptak helyet, a majdan ott ülő szurkolónak igencsak sasszeműnek kellett lennie, hogy a pályán szaladgáló apró foltokat meg tudja különböztetni egymástól. A projekt főtervezője, Albert Speer állítólag azt mondta erre, hogy nem is olyan rossz, mint azt eredetileg képzelte. A munkálatok során beton alapokat öntöttek a domboldalba, az ülőhelyeket pedig a környező erdő fáiból készítették.

Amikor 1938 márciusában Hitler meglátogatta a helyszínt, örömét fejezte ki a teszt eredményességét illetően. Úgy képzelte, hogy az 1940 utáni olimpiai játékokat már az általa megépített behemót stadionban fogják megrendezni. Még akkor is, ha annak több jellemzője nem felelt volna meg az olimpiai sztenderdnek. „Ez teljesen lényegtelen” – mondta állítólag. „Mi leszünk azok, akik meg fogják határozni ezeket a kérdéseket” – tette hozzá.

Azonban a második világháború kitörése miatt a grandiózus stadion, valamint a tesztmodell építése megállt. A világégés során a közeli falut a szövetséges csapatok szinte a földig rombolták le, a túlélők pedig a félkész építményből hordták ki az alapanyagokat, hogy újjáépíthessék a kisvárost. Ám a beton alapzatok megmaradtak, és el is felejtődtek, pedig a mai napig láthatók a domboldalon.

Az elmúlt néhány évtizedben a befejezetlen modellstadion fölé magasodó erdőket kivágták, így a korábban benőtt emlékek újra láthatóvá váltak. 2002-ben a helyszínt műemléknek nyilvánította a német kormány. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?