Takargatott diktatúra, kitelepített cigányok, karlendítő franciák – Hitler két olimpiája

Hitler téli olimpiája

Németország már a kezdetektől szeretett volna főszerepet vállalni az újkori olimpiai mozgalomban, többször pályázva a játékok megrendezésére. Egyszer el is nyerték a jogot, ám az 1916-os olimpiai játékok elmaradtak. A világháború után egészen 1928-ig kellett a német sportolóknak várniuk, míg elindulhattak az ötkarikás játékokon. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság azonban elérkezettnek látta az időt, hogy kárpótolja a békés teljesítési politikát folytató Németországot, így 1931-es ülésén Berlinnek adták a XI. olimpiai játékok rendezési jogát – Budapest, és a második legtöbb szavazatot kapó Barcelona előtt.

A németországi olimpia főszervezői, Carl Diem és Dr. Theodor Lewald az 1932-es Los Angeles-i játékokon tüzetesen megfigyelték a szervezés minden részletét. Hazavitték a belépőjegyeket, programfüzeteket, fényképeket készítettek az olimpiai létesítményekről és az olimpián dolgozóktól tudakozódtak.

A politikai helyzet azonban rövidesen megváltozott. A weimari köztársaság megbukott és 1933. januárjában Hitler került a kancellári székbe. Közismert, hogy a nemzetiszocialisták nem voltak hívei a nemzetek békés versengésének, de Joseph Goebbels, Hitler propagandaminisztere másként gondolkodott. Meglátta a világeseményben a hatalmas lehetőséget, melyben az új Németország nagyságát lehet propagálni és a német nép erejét fitogtatni. Hitler így végül teljes mellszélességgel kiállt az olimpiai mozgalom mellett és elérte, hogy a NOB 1933. nyári bécsi ülésén a téli játékok rendezési jogát is Németország kapja. Hozzá kell tenni, hogy 1948-ig a téli játékokat mindig a nyári olimpiát rendező országban tartották, egy alkalmat leszámítva (1928-ban az arra alkalmatlan Hollandiában „kellett volna” a téli játékokat megtartani).

Goebbels beindította a propagandagépezetet, melynek révén a sportágakról ismertetőket terjesztettek, olimpiai vándorkiállításokat szerveztek, sőt egy hatalmas olimpiai harang is körbevonatozta az országot (egyben a Ruhr-vidék nehéziparát is illusztrálva), hogy majd a berlini harangtoronyban kössön ki. Hitler 1936. február 6-án nyitotta meg a téli olimpiai játékokat, amelyre a szervezők a berlini esemény főpróbájaként tekintettek. Az előkészületekhez tartozott, hogy felsőbb utasításra összevonták Garmisch és Partenkirchen településeket, így a Bajor-Alpok gyöngyszeme napjainkig nevén viseli a Führer keze nyomát.

A náci militarizmus is megmutatkozott a téli olimpián, ugyanis német kérésre ekkor vették vissza a(z 1920-as években már műsoron lévő) katonai járőrözést a sportágak közé, amelynek "jogutódja", a biatlon ma is olimpiai sportág. Érdekesség, hogy az aranyérmet az olasz csapat nyerte, a hazaiak az ötödik helyre szorultak. A 28 ország sportolóival ékesített megnyitón a francia és a brit csapat is feltartott jobb kézzel vonult – a hazai csapathoz hasonlóan, amit a közönség kitörő örömmel fogadott.

Az olimpia sztárja a norvég Sonja Henie volt. A Führerrel is jó viszonyba kerülő műkorcsolyázó aranyérmével hozzájárult ahhoz, hogy az éremtáblázat élére Norvégia került, második helyre szorítva Németországot. Hitler látványos fáklyás sílesiklást szervezett a tíznapos esemény zárására, amely mindennel együtt lenyűgözte a NOB-ot. Németország így elkezdett a berlini olimpiára összpontosítani.

1. Hitler téli olimpiája
2. A Führer megalomániája
3. A franciák ismét üdvözlik Hitlert

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek