Magyar fotós vietnami háborús képeiből nyílik kiállítás Kecskeméten

Tóth Balázs Zoltán, a kiállítás koordinátora az MTI-nek elmondta: egyrészt a vietnami háború ötvenedik évfordulója kapcsán döntöttek a válogatás bemutatása mellett, másrészt azért, mert ezzel hozzá szeretnének járulni a fotós életművének magyarországi megismertetéséhez.

A kiállítás kurátora felidézte, hogy a fotóst a vietnami háború kezdetben mint „vizuális élmény” érdekelte, és nem egy hírügynökség vagy egy újság megbízásából ment a harctérre. Szabadúszóként döntött úgy, hogy bevonul a hadseregbe, hogy besorozott katonaként örökíthesse meg a háborút. Végül három év után hadifényképészként szerelt le.

Tóth Balázs Zoltán szerint így Kondor Lászlót fotói készítése során nem a „hírláz hajtotta, nem a szenzációt kereste”, testközelből, beavatottként készítette sokszor intim és felkavaró képeit a világot megváltoztató háború katonáinak és civiljeinek mindennapjairól.

A kiállított fotók gyakorlatilag teljes képet adnak arról a környezetről, közegről, ahol a háború zajlott, hiszen Kondor László megörökítette a polgári oldalt, a háttérországot és magát a háborút is. A fényképek között így láthatunk zsánerképeket a barakkokról, levélíró katonát vagy kártyázókat egy elfoglalt dombtetőn, de vannak harci bevetésről és kivonásról szóló képek, valamint lírai portrék is a vietnami polgárokról, ahogy a háború közepette éltek.

A kiállítás érdekessége még, hogy Kondor László a kilencvenes évek közepén a filmek negatívjait átnézve saját maga válogatta és nagyította fekete-fehér papírképeit. A tárlatra ezekből választottak ötven fotót.

A kiállítás szeptember 29-ig, vasárnap és hétfő kivételével naponta 12 és 17 óra között látogatható.

Kondor László a II. világháború alatt, 1941-ben a partiumi Fugyivásárhelyen született, de a bombázásokat már Budapesten vészelte át szüleivel. 1956 novemberében menekült át bátyjával Ausztriába. A fényképezés alapjait is itt sajátította el autodidakta módon. Később 1961-ben bátyja után ment Chicagóba, ahol lenyűgözte a város különleges építészete, a modern felhőkarcolók.

1970-től az Amerikai Hadsereg Különleges Fényképészeti Hivatalának hadifotós tisztjeként Vietnamban dolgozott, követendő példának Robert Capa konfliktusközeli fotográfiáját tartotta. 1972-ben a vietnami háború végén visszatért Chicagóba, és a város történetében a leghosszabb ideig hivatalban lévő polgármester, Richard J. Daley hivatalos fotográfusa lett. Ezzel párhuzamosan éveken át fényképezte Chicago építészetét is.

Közéleti fényképeivel elismert fotográfussá vált: képei a Chicagói Nemzeti Veterán Művészeti Múzeumban, illetve az Illinois-i Egyetem Richard J. Daley Könyvtárának gyűjteményében is megtalálhatók. Daley halála után saját stúdiót nyitott, és egészen 1996-ig portré-, divat- és aktfotográfiával foglalkozott.

Az Egyesült Államokban ismert fényképész 1996-ban hazatért Magyarországra, amerikai feleségével Kapolcson él. Legutóbb Építészeti fotók Chicagóról, 1960-1990 címmel márciusban a Budapesti Építészeti Központban, a FUGA-ban nyílt kiállítása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony
• Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
• Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély
• Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet 
• Különleges fénypark állít emléket Sisinek a Gödöllői Királyi Kastélyban
• Már huszonegy éves korában sikeres pilótavizsgát tett Steinschneider Lilly
• Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
• Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen
• First Ladyk politikai szerepben