Véres kötszer a csatamezőn – erre számíthatott a harcban megsérült római legionárius
2018. április 19. 13:29 Múlt-kor
Az ókori csaták a történelem legvéresebb és legkegyetlenebb összecsapásai közé tartoztak. Ha egy katona megsérült a harcmezőn, az csak ritka esetben járt azonnali halállal, s a harcosnak fel kellett készülnie a hosszú agóniára. A súlyosabb kardvágások vagy egy lándzsa okozta szúrás hihetetlen fájdalommal járt, és mivel kevés esetben érkezhetett megfelelő segítség, a vérveszteség következtében sokk, izomgörcsök, végül eszméletvesztés várt a haldoklóra, mielőtt a túlvilágra költözött volna. Az ősidőktől kezdve egészen a modern orvostudomány létrejöttéig ez a kínkeserves halál várt a katonákra, ám egy nép fiai „üdítő” kivételt képeztek: a római legionáriusoknak ugyanis jó esélyük volt a felgyógyulásra.
Korábban
Tovább élő legionárius
Augustus (Kr. e. 63–Kr. u. 14) előtt az uralkodók és a hadvezérek igencsak embertelenül bántak megsebesült katonáikkal, ugyanis gyakran esélyt sem adtak nekik a felépülésre. Sokan ad hoc megoldásokkal – mint például Caesar esetében is – néhány orvost rendeltek a hadsereg mellé, ám a szervezetlenségük miatt nem sok sérült érte meg a másnapot. Augustus felismerte, hogy hadseregének erejét, illetve morálját akkor tudja fenntartani, ha biztosítja a sebesültek számára a gyógyulás reményét, ezért létrehozta a történelem első hivatásos katonai egészségügyi szolgálatát. Ezen szervezet tagjai olyannyira jártasak voltak a sebek, a fertőzések, illetve az egyéb betegségek kezelésében, hogy egészen a 19. századig nem találtak párra.
A római hadseregben a reformokat követően a – főként görög képzésben részt vett – orvosokat igen nagy megbecsülés övezte, s a birodalom első embere sem volt hálátlan velük szemben: aki csatlakozott a hadsereghez, elnyerte a római polgárjogot, s miután leszereltek – a veteránokhoz hasonlóan – földet kaptak, s mentesek voltak bizonyos adók alól.
A rómaiak legtöbb orvosi újítása és felfedezése ezeknek a tábori orvosoknak köszönhető. Az idők során kialakult gyakorlatot orvosi iskolákban sajátíthatták el a medikák, akiknek a képzés végére nem csupán a sebkötözéseket, valamint a különböző gyógyszeres kezeléseket kellett elsajátítaniuk, hanem meg kellett tudniuk állapítani, hogy az újoncok közül kik a legegészségesebbek. Mivel a korábbi hadjáratok során több római hunyt el betegség következtében, mint kard által, az orvosok arra is törekedtek, hogy minimálisra csökkentsék a fertőzések kialakulásának esélyeit − jó néhány évszázaddal megelőzve korukat −, nagy hangsúlyt fektettek a higiéniára.
A katonai táborokban is megjelentek a csatornák, a tiszta víz jelenlétére különösen ügyeltek, ezenkívül egészséges és változatos menüt állítottak össze a katonáknak, akik rendszeres egészségügyi vizsgálatokban részesültek, a tisztálkodásra, valamint a tiszta ruhára pedig különösen ügyeltek. Emellett különböző preventív intézkedéseket is bevezettek: szúnyogháló védte fekhelyüket, s a leégés ellen olajjal kenték be bőrüket. Az intézkedéseknek köszönhetően a római legionáriusok átlagosan öt évvel tovább éltek, mint a civilek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap
- Jókai Mór egész családja ellenezte Laborfalvi Rózával való házasságát tegnap