Véres kötszer a csatamezőn – erre számíthatott a harcban megsérült római legionárius
2018. április 19. 13:29 Múlt-kor
Korábban
Minél hamarabb vissza a harcmezőre
A római katonai orvoslás legnagyobb eredménye az volt, hogy minden egyes légióba beépítettek egy orvosi csapatot, amely már a harcmezőn megkezdhette az ellátást. A katonai orvoslás olyan fontossá vált a légiók életében, hogy az egészségügyi szolgálat vezetője volt a praefectus castrorum, azaz a tábori parancsnokság harmadik legrangosabb embere. A katonai orvosok szolgálati ideje 25 év volt.
Az orvosok gyakran szakosodtak különböző területekre, mint például a belgyógyászat, szemészet, urológia vagy a sebészet, ám értelemszerűen az utóbbiak voltak a legértékesebbek, őket néhány, szakképzett katona vette körül, akik asszisztálni tudtak az egyes beavatkozásoknál. Minden légióban volt egy külön szervezett egység, a capsarii, amelynek tagjai bár katonai ruházatot viseltek, az volt a fő feladatuk, hogy megkezdjék a sebesültek ellátását, illetve a hordágyak segítségével a táborba szállítsák őket.
Augustus uralkodását követően egyre több római katonai táborban kapott helyet a tábori kórház, ahol azonnal kezelésben részesülhetett a beteg. A mai orvosláshoz hasonlóan a római szakemberek a sérülések súlyossága alapján rangsorolták a betegeket, így a sürgős esetek mindenkor prioritást élveztek. Az egészségügyi szervezés egyik legfontosabb célja a háborúban az volt, hogy a sebesült katonák mihamarabb visszanyerjék egészségüket, s amilyen gyorsan csak lehet, visszatérhessenek a harcmezőre. Ez az elv sokáig a katonai orvoslás egyik legfontosabb előfeltétele maradt. A rómaiak viszonylag magas „túlélési” aránnyal dolgoztak, ugyanis azon katonák 70 százaléka, akik eljutottak a kórházba, egy bizonyos idő után gyógyultan távozhattak a barakkból. Az orvosi szolgálat a hadsereg mindegyik haderőneménél jelen volt a lovasságtól kezdve a flottáig bezárólag.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.